Üdvözöljük a

Európai innovációs eredménytábla 2018: Európának növelnie kell teljesítményét az innováció terén | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Európai innovációs eredménytábla 2018: Európának növelnie kell teljesítményét az innováció terén

Szerző: Császár Gergely | 2018. július 3.

Az Európai Bizottság június 22-én közzétett 2018. évi európai innovációs eredménytáblája azt mutatja, hogy az EU innovációs teljesítménye továbbra is javul, de további erőfeszítésekre van szükség Európa globális versenyképességének biztosításához. A Bizottság minden évben összehasonlító értékelést tesz közzé a tagállamok innovációs teljesítményéről, és összeveti azt nemzetközi vetélytársaink teljesítményével is. Az adatok segítenek a tagállamoknak és az EU egészének abban, hogy felmérjék, az erőfeszítéseket mely területekre kell összpontosítani.

Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott: „A 2018. évi eredménytábla ismét megmutatja, hogy Európa a tehetség és a vállalkozói szellem gazdag tárháza, de többet kell tennünk azért, hogy a kiválóságban rejlő lehetőségekből sikert kovácsoljunk. Az EU-nak, a tagállamoknak, a régióknak és az iparnak – beleértve a nagyszámú kkv-t – együtt kell működniük a gazdaság allokációs hatékonyságának növelése, a belső piac működésének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy Európa az innováció nemzetközi élvonalában maradjon.”

 

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az idei eredménytábla ismét azt mutatja, hogy Európa a tudományban erős, de az innováció terén gyengébben teljesít. A megújított kutatási és innovációs menetrend egy sor intézkedést vázol fel Európa számára ahhoz, hogy globális innovációs vezetővé váljon. A következő uniós kutatási és innovációs keretprogramra, vagyis a Horizont Európa programra vonatkozó javaslataink fel fogják gyorsítani az innovációt a teljes értéklánc mentén, és elő fogják segíteni az áttörést jelentő innovációk feltérképezését és széles körű alkalmazását.”

 

Az európai innovációs eredménytábla idei kiadása pozitív tendenciát mutat az uniós országok többségében – elsősorban Máltán, Hollandiában és Spanyolországban. Továbbra is Svédország vezeti az európai mezőnyt. Az EU folyamatosan csökkenti hátrányát fő versenytársaival, például Kanadával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben. Ahhoz azonban, hogy megszüntethessük az innovációs szakadékot és megőrizhessük vezető szerepünket Kínával szemben, összehangolt erőfeszítésre van szükség Európa innovációs potenciáljának elmélyítése terén.

 

Az eredménytábla megállapításai megerősítik, hogy a Bizottság nemrégiben elfogadott új kutatási és innovációs programjában foglalt intézkedések helytállóak. A program felszólítja az EU vezetőit, hogy haladéktalanul tegyenek azért, hogy Európa a globális innováció motorjává váljon, hiszen erre minden lehetősége megvan. Az EU vezetői május 16-án informális megbeszélést tartottak Szófiában, és várhatóan az Európai Tanács június 28–29-i ülésén következtetéseket fogalmaznak meg. Annak elősegítésére, hogy Európa globális vezető szerephez jusson az innovációban, a Bizottság június 7-én javaslatot tett a mindezidáig legambiciózusabb uniós kutatási és innovációs finanszírozási programra: a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló Horizont Európa program javasolt költségvetése 100 milliárd euró. Az uniós finanszírozás azonban önmagában nem elegendő. Az európai életforma fenntartása és javítása érdekében szükség van a köz- és a magánszektor összehangolt erőfeszítésére.

A 2018. évi európai innovációs eredménytábla: főbb megállapítások

  • Idén is Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Dánia, Finnország, Hollandia, az Egyesült Királyság és Luxemburg következik. Ez utóbbi ország most először került a vezető innovátorok közé. Németország az erős innovátorok csoportjába esett vissza.

2018. évi európai innovációs eredménytábla - országrangsor

 

A 2018. évi európai innovációs eredménytábla: országrangsor Y tengely: innovációs teljesítmény 2017-ben (színes oszlopok), 2016-ban (vízszintes kötőjelek) és 2010-ben (szürke oszlopok) a 2010-es uniós átlaghoz viszonyítva – 27 mutató összesítése alapján X tengely: uniós országok

  • 2010 óta az EU innovációs teljesítménye átlagosan 5,8%-kal nőtt. Az utóbbi 8 évben 18 uniós országban növekedett, 10 tagállamban pedig csökkent az innovációs teljesítmény. A legjelentősebb teljesítménynövekedés Litvániában, Máltán, Hollandiában és az Egyesült Királyságban figyelhető meg, a legnagyobb csökkenés pedig Cipruson és Romániában.

  • Globális szinten az EU csökkentette hátrányát Kanadával, Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben. Az EU továbbra is jobban teljesít Kínánál, fölénye azonban rohamosan csökken, mivel Kína háromszor gyorsabb ütemben fejlődött, mint az EU. Dél-Koreához képest az EU teljesítménye visszaesett, azonban az elkövetkező években az uniós országok várhatóan fokozatosan behozzák majd lemaradásukat.

  • Az innováció egyes területeit tekintve a következő országok a befutók:

    • Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet;

    • Luxemburg – vonzó kutatási rendszerek;

    • Franciaország – a finanszírozás és támogatás;

    • Írország – innováció a kkv-k körében, a foglalkoztatásra és az értékesítésre gyakorolt hatások;

    • Belgium – innovációs hálózatok és az innovációs célú együttműködés.

  • Az innovációs teljesítményt illetően a legnagyobb mértékű javulás a széles sávú rendszerek elterjedése, az emberi erőforrások, valamint a kutatási rendszerek vonzereje terén volt megfigyelhető. Ez utóbbi főképp a nemzetközi publikációkban való részvételnek tulajdonítható.

  • A kutatásra-fejlesztésre fordított közkiadások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is a 2010. évi szint alatt van.

  • A következő két évben az EU innovációs teljesítménye összességében várhatóan 6%-kal javulni fog.

Háttér-információk

Az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az Európai Unió lakossága a világ népességének mindössze 7%-át teszi ki, ám a K+F beruházások tekintetében az EU részaránya 20%, és a legszínvonalasabb tudományos kiadványok egyharmadát is az EU-ban állítják elő. Az Európai Unió ezenfelül világvezető számos kulcsfontosságú iparágban, így a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a gépiparban és a divatszektorban. A kulcsfontosságú alaptechnológiák, például a fotonika és a biotechnológia, szintén számottevően előrelendítik az innovációt Európában.

 

Ugyanakkor Európa számos területen elmaradásban van. Az uniós vállalatok kevesebbet költenek az innovációra, mint versenytársaik. A kockázati tőke Európában továbbra is fejletlen, ami arra készteti a vállalkozásokat, hogy áttelepedjenek olyan helyszínekre, ahol jobb esélyük van a gyors növekedésre. Az EU-n belüli állami beruházások mértéke elmarad a kitűzött célértéktől, vagyis a GDP 3%-ától. Az EU régiói között még mindig egyenlőtlen a K+F-intenzitás: a beruházási és kutatási tevékenység túlnyomórészt Nyugat-Európában összpontosul. Az európai munkavállalók 40%-a nem rendelkezik a szükséges digitális készségekkel.

 

Az évente összeállításra kerülő európai innovációs eredménytábla összehasonlító értékelést nyújt az EU-tagállamok és néhány másik ország kutatási és innovációs teljesítményéről. Elemzi az egyes országok kutatási és innovációs rendszereinek viszonylagos erősségeit és hiányosságait, és segíti az országokat abban, hogy felmérjék, innovációs teljesítményük javításához mely területekre kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket.

 

Forrás: Európai Bizottság - Sajtóközlemény