A probléma ezekkel az alapokkal az, hogy nem pusztán a pénzügyi befektetések logikáját követik. Az egyre szélesebb körben terjedő gyanú szerint nem csak az a céljuk, hogy jó hozamot realizáljanak, hanem mögöttes politikai, hatalmi szándékaik is lehetnek. Német- és Franciaországban egyes fontos, tőzsdén jegyzett iparvállalatok felvásárlásától tartanak ezen alapok részéről a politikusok, Kelet-Közép-Európában viszont főleg az energiahálózat és egyéb infrastruktúra átvételétől tartanak.   McCreevy csapata azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ezek az alapok valamiképpen a feketepiaccal is kapcsolatban állnak és akár pénzmosásra is szolgálhatnak. "A belső piac szabályai a befektetések pénzügyi logikáján nyugszanak. (...) Azt akarjuk biztosítani, hogy mindenki, aki a belső piacon tevékenykedik, annak a játékszabályai szerint működjön" - magyarázta a biztos szóvivője. Korábban Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök is amellett érvelt, hogy Európának meg kell védenie gazdaságát azoktól az országoktól, ahol nem érvényesül az átláthatóság és a nyitottság elve.