A PBKIK felmérése a hatósági gyakorlatról
2008. X-XII.
Baranya megye
A felmérés önkéntes kérdőíves, ill. on-line internet kérdőíves volt. 216 válasz érkezett vissza, amelyből 25 volt on-line válasz, a többi kitöltött kérdőív visszaküldése. A felmérés anonim volt, nem vizsgáltuk a válaszadók szektorális és nagyságrendbeli összetételét. A munka kifejezetten és szándékosan a gazdaság véleményének felmérésére összpontosult. Számos értékelés jelent meg a hatósági, politika oldalról, célunk az, hogy a közvélemény lássa az adófizető gazdaság véleményét is e témában. E mellett természetesen szeretnénk segíteni a politikai döntéshozóknak, és a hatóságok vezetőinek is, a gazdaság szerint miben kell javulniuk. A válaszok közül elenyésző volt az extrém pozitív vagy negatív értékelés. A válaszok döntő többségének értékelései viszonylag szűk értékhatárokon belül mozogtak.
A kérdőívet, széles vállalkozói kör véleménye alapján alakították ki szakemberek. Két részből áll, az első részben a válaszadó maximum 4 hátóságot értékelhetett a megadott szempontok alapján, a különböző hatóságok eltérő számú értékelést kaptak. Az egyes hatóságokat „funkcionális” oldalról közelítettük, mivel a gyakori átstrukturálás, névváltozás miatt így volt kezelhetőbb. A második, kifejezetten vállalkozói kezdeményezésre megfogalmazott részben a nemzetgazdasági szinten értékelték a válaszadók a helyzetet. E részre valamennyi válaszadó adott értékelést.
Az értékelés 5 fokú skálán történt ahol az „1” a legrosszabb, az „5” a legjobb értékelést jelentette.
A baranyai vállalkozások a hatóságok munkáját átfogóan 2,5-re értékelték, amely alacsony érték az elvárhatóhoz képest. A megadott szempontok közül a hatóságok részéről tapasztalható emberi magatartás, az adófizetőnek kijáró tisztelet hiánya kapott igen rossz értékelést. Ugyanakkor a vállalkozások azt tapasztalják, hogy a fekete konkurenciájuk ellen vagy kompetencia hiányra (!?) hivatkozva, vagy a bonyolultabb eljárás miatti alacsonyabb „hatékonyság” miatt nem lép fel a hatóság. A két tényező együtt nagyon komoly konfliktusforrás. A bonyolult és gyakran ellentmondásos, rossz minőségi jogi szabályozás miatt nagyon nehéz a KKV-k számár a jogkövető magatartás. Erős indulatokat vált ki az a tapasztalat, hogy a hatóságok egy része még rá is játszik a szabályozás hiányosságaira, és azokat kihasználva egyértelműen csak a büntetésre koncentrál. Sajnos ez a gyakorlat egyre inkább tért nyer a politikai PR kampányok beindításával. A globális versenyben képtelenség, hogy a hatóságok egy része ilyen gyakorlatot követ. Az adófizető joggal várja el, hogy adópénzéből a hatóságok segítsék jogkövető szándékát, és a számos szakmailag sem követhető szabályozás kapcsán szakmailag informálják a KKV-kat. Súlyos bírálatokkal illetik a KKV-k azt a negatív, hazai, hatósági gyakorlatot, miszerint az ellentmondásos szabályozás értelmezésére nem ad ki sem a hatóság, sem az „alkotó” kötelező érvényű állásfoglalást, sőt az állásfoglalás kérés nem egy esetben retorziókhoz vezetett, területenként és ellenőrönként akár pontosan ellenkező értelmezések alapján. Ez a jogbiztonság igen súlyos megcsúfolása.
Általában tapasztalható a régiónkénti eltérő hatósági gyakorlat több hatóság esetében, a közvélekedés a fővárosit tapasztalja legenyhébbnek, míg több vidéki régió, így a Dél-Dunántúl is úgy értékeli, versenyhátrányt szenved a kialakult hatósági gyakorlat miatt. A székhelyüket áthelyező cégek esetében a piaci indokok mellett egyre gyakoribb a hatóságokkal kialakult konfliktusra hivatkozás. Mindez a számszerű értékelés keretében az eljárások, az eljárások célterületének, és a jogi szabályozás negatív értékelésében is látható.
Az egyes intézmények közül a munkaügyi felügyelet kapta a legrosszabb, rendkívül alacsony értékelést, a 2. legmagasabb válaszadó szám mellett. Tény, az ő tevékenységükkel kapcsolatosan érkezik be a legtöbb konkrét panasz is a kamarákhoz. A legjobb minősítést a munkaügyi központ kapta – szintén magas válaszadás mellett -, amely nyilvánvalóan összefügg azzal is, hogy munkájukat kevesebb retorzió és több segítség jellemzi a vállalkozások felé. Szintén az átlagnál jobban szerepeltek az önkormányzati hatóságok, amelyek visszavezethetők a település közös érdekeire. Majd minden szempont alapján is jobb értékelésük, egy komoly kivétel akadt, az eljárások minősítésében az önkormányzati adóirodák csak átlagos minősítést kaptak. A (most vagy korábban) „helyi kötődésű” hatóságok közül negatív irányban kilóg az illeték hivatal. Kiemelkedően magas számú volt az APEH minősítések száma, - nyilvánvalóan valamennyi vállalkozással kapcsolatban áll – míg minősítése átlagos az intézmények között.
A felmérés eredménye a csatolt dokumentumban - az írás alján!
Előzmények:
2009. szeptember 19-én írtuk:
A kamarához beérkezet igen nagy számú panasz miatt a kérdéssel komolyan kell foglalkozni:
A jövedelmek központosítása a modern államokkal összehasonlítva óriási, természetesen az állami költségvetésbe kerülő összegek ilyen közegben felelőtlen pazarláshoz, és panamai megoldásokhoz vezetnek. A következmény a gazdaság versenyképességének csökkenése, és az állami hiány növekedése. Az osztogatáshoz nyilván fosztogatni is kell, beindul az adóprés. E szerkezet aktivizálása a történelem során mindig az adott társadalom, sőt sokszor civilizáció vesztéhez vezetett. Törvényszerűen.
Mivel a fosztogatás időhorizontját a pazarlás miatt folyamatosan szűkítik, a tervszámokkal dolgozó intézmények azzal szembesülnek, ha az adóelkerülőkön kell behajtaniuk az elvárt bevételt, akkor annak energia, és időigénye miatt, állásuk kerül veszélybe. Így hát marad az adófizető vállalkozás, mint a fosztogatás állandó célpontja. Az egész folyamat kísérteties hasonlóságot mutat a szpáhi birtokok működési elvével, vagy a napkirály adóbérlési rendszerével. „Az adóalany az, aki útba esik.”
Normális, alkotmányos, polgári demokráciákban
a gazdasági szabályzási rendszer bonyolultsága, a bürokrácia növekedése miatt az ellenőrzések első fázisában a segítés, tanácsadás az ellenőrök feladata. Természetesen szándékos, ill. késlekedő jogszabálysértés esetén jön a büntetés. (Ott nem lehet, hogy tönkretegyék egy kiskereskedő családi vállalkozását, mert cigarettát adott el a szakállas, 17 éves, 11 hónapos és 29 napos vevőnek, ellenben szabadon futhat a milliárdos csaló és az milliárdos élelmiszerhamisító…)
Viszont az is igaz, ha a jogszabályról bebizonyosodik, hogy nem szolgálja a közjót, azt eltörlik. A hazai gyakorlatban a parlament és a kormányzat olyan jogszabályok garmadáját alkotja, amelyet a legképzettebb szakértők sem értenek. No, innen szabad a gazda az ellenőrző intézmények önkényeskedéséhez.
Természetesen minderről az ország miniszterelnökétől, a pártelnökökön (potenciális miniszterelnökökön) keresztül a minisztériumokig, a képviselőkig mindenki tud, - és egyre inkább unottan természetesnek veszi. Ami a nagyobb baj, a politika és média kapcsolatrendszerén keresztül a manipulált társadalom munkavállalói része is.
A PBKIK a megye 27.000 vállalkozása nevében az alábbi kérdéseket fogalmazza meg:
- Hogyan lehetséges, hogy egész Kelet-Európa pozitív példája ellenére csak a magyar politika ragaszkodik a magas adókhoz, a versenyképtelenséget okozó „gazdaságpolitikáihoz”?
- Hogyan lehetséges, hogy a fehér gazdaság további adóterhelését eladhatják a társadalomnak, - mint adócsökkentő programot, és mint a feketegazdaság elleni fellépést?
- Hogyan lehetséges, hogy ma a magyar gazdaság versenyképességének legnagyobb roncsolója a magyar politika és közigazgatás?
- Hogyan lehetséges, hogy az állami hatóságok számára bevételi terveket adnak, vezetőit azok elérésére ösztönzik?
- Hogyan lehetséges, hogy e hatóságok ellenőreit a kiszabott büntetések alapján premizálják?
- Hogyan lehetséges, hogy a hatósági ellenőrzések igazi terepe a vidék, a képződő „források” felhasználási pontja pedig a főváros?
- Hogyan lehetséges, hogy a jogkövető szándékú vállalkozások kérdéseire a hatóság szándékosan nem ad érdemi választ, eljárásaiban az alternatíva mentén hol ezért, hol pedig az ellenkezőjéért büntet?
- Hogyan lehetséges, hogy ugyanazon hatóság eljárásaiban éktelen különbség van térségenként – ugyanazon jogszabályok alapján?
- Hogyan lehetséges, hogy a magyar vállalkozásokat azért büntetik, és korlátozzák aktivitásukban, amelyet a külföldi tulajdonú, multi, kereskedő cégeknek megengednek?
- Hogan lehetséges, hogy a magyar kis és középvállalkozások teljesítményükhöz képest kétszer annyi adót fizetnek, mint a nemzetközi cégek?
- Hogyan lehetséges, hogy a magyar kisvállalkozást, rendben lévő szerződési háttér ellenére azért akarják megbüntetni „feketemunkáért” (?!), mert termékét, a megrendelő gépsorába szakemberei tudják csak beépíteni.
- Hogyan lehetséges, hogy lépten-nyomon büntetést kiszabó ellenőr törvényellenesen, és premizálásért feketemunkaként „könyveli el” egy figyelmeztető jelző elromlását, ezzel kizárva a céget a pályázati forrásokból?
Első lépésként a kamara a vállalkozások körében felméri, milyen a reálgazdaság véleménye a hatósági gyakorlatról.
A kérdőíves felmérés - a vállalkozások kérésére - névtelen.
Az eddig beérkezett válaszok láthatóan komolyan törekednek az objektivitásra, nem elfogultak, de pontosan értékelnek.
Kérünk minden vállalkozást, szánjon rá 5 percet idejéből, és a mellékelt kérdőívet küldje vissza számunkra:
A kérdőíveket októbertől év végéig fogadtuk. Az eredmény a mellékelt fájlban olvasható. Valamennyi érintett hatóság számár a az anyagot elküldtük.
Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara
Levélcím: 7602 Pf: 109,
Fax: 72/507-152
E-mial: pbkik@pbkik.hu
Nyomtatóbarát verzió
