Üdvözöljük a

Zselic-Vár Egyesület | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Zselic-Vár Egyesület

Szerző: Dr Misákné Schmidt Enikő| | 2005. december 5.

Az Egyesület 2004. augusztus 9.-én alakult Almamellék, Csebény, Horváthertelend, Ibafa települések partnerségével, Faragó Magdolna térségfejlesztési menedzser kezdeményezésére.

2004. novemberben tagként csatlakozott Boldogasszonyfa Önkormányzata, majd
2005. júniusában a budapesti székhelyű, Almamellék-Szentmártonpuszta telephelyű  Premier Travel Utazási Rt. is, 2006-ban az almáskeresztúri JOHE ALAPÍTVÁNY – GALÉRIÁK ÉS FESTŐISKOLA , az almamelléki Cigány Kisebbségi Önkormányzat , majd 2007-ben  Szentlászló település és több civil személy is tagja lett az Egyesületnek.

Az Egyesület székhelye: Boldogasszonyfa

A koordinációs központ és az adminisztratív ügyintézés helye: Pécs.

Az Egyesület alaptevékenysége komplex vidékfejlesztés.

 

Elnök: Huber János főelőadó (Baranya Megyei Területi Agrár Kamara)

Elnökhelyettes: Biswurm Sándor polgármester (Csebény),  Zima István polgármester (Szágy)

Titkár, állandó megbízott képviselő: Faragó Magdolna

Titkárhelyettes: Szubotics Miklósné, az Almamelléki Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke.

 

Tiszteletbeli tagunk – az alapításunkat is aktívan segítő – Dr.Takács József docens, az MTA baranyai idegenforgalmi csoportjának létrehozója.

 

Előzmény: Faragó Magdolna, mint projektmenedzser, 2004. júniusában „ Sziget-Zselic-Vár” néven „Leader-munkacsoport” létrehozását indította el. A „LEADER-féle” uniós program országos felkészítését 2004. évről 2005-re átütemezték, így a helyi szinten szerveződött csoport vidékfejlesztő tevékenységét saját erőből, a meglévő adottságok felhasználásával egyesületi formában kezdte el.

 

Eddig elért eredmények:

  • térségfejlesztést támogató ismertető, kapcsolatfelvételt segítő összejövetelek szervezése
  • hagyományteremtő, települések partnerségén alapuló rendezvénysorozatok beindítása, s ezen keresztül az érintett lakosság közösségi életének formálása, erősítése (ünnepváró összejövetelek, gyermeknap, egészséges-életmód táborok)
  • regionális kapcsolatfelvétel halmozottan hátrányos alföldi településekkel
  • két gyermek „virtuális” örökbefogadása
  • pályázatok készítése az Egyesület közreműködésével, a tagtelepülések koordinált fejlesztése
  • rendezvényeinket, jótékonysági összejöveteleinket magyar vállalkozók szponzorálják
  • az Egyesület közreműködött egy szentlőrinci, nők helyzetét segítő, kulturális értékeket ápoló kör létrehozásában, programjainak szervezésében

Támogatók:

 

1.      Baranya Megye Önkormányzata

2.      Ezerszínű Baranya Turisztikai Információs és Szolgáltató Kht.

3.      Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara       

1.      Baranya Megyei Területi Agrárkamara

2.      Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

3.      FVM Baranya Megyei Földművelésügyi Hivatal

4.      Nyugdíjasok Egyesülete, Pécs   

5.      Szigetvár Város Önkormányzata

 

Elérhetőségek, adatok:

 

Képviselet (postacím): H-7625 Pécs, Szőlő u. 44

Tel/fax: +36/72/323-253,
E-mail: fama2@freemail.hu , zselicvar.fm@gmail.com

Szlaszám:50800111-11132251 Szigetvári Takarékszövetkezet

Cégjegyzékszám: PK.60.181/2004/3.

Bírósági nyilvántartási szám: 2435

Székhely: 7937 Boldogasszonyfa, Kossuth u. 14.

Linkek: www.almachips.hu , www.dunantulinaplo.hu www.baranyatour.hu , www.boldogasszonyfa.hu , www.udvardy.atw.hu , www.horgasztanya.hu , www.kisvasut.hu , www.premiertravel.hu , www.gyurufu.hu , www.mecsekerdo.hu  

 

Ibafa-Horváthertelend-Csebény-Szágy-Almamellék-Szentlászló-Boldogasszonyfa

rövid bemutatása:

 

A települések a Dél-Zselic csodálatos természeti környezetében találhatók meg. A 250-300 m magas dombok és mélyebb völgyek, a dimbes-dombos erdőkkel borította táj, minden évszakban festői szépségű látványt tár az idelátogatók elé.

A következőkben szeretnénk bemutatni a Zselici tájegység egy-egy gyöngyszemét, melyek Baranya Észak-nyugati részén a 67-es főútvonal mellett, vagy attól kissé keletre helyezkednek el. A néhány településből álló mikro-térség hűen tükrözi a Baranyára jellemző aprófalvas településszerkezetet és a zsáktelepüléseket.

Érdemes ellátogatni és néhány napot ezen a vidéken eltölteni. A turizmus most bontogatja szárnyait, építése a helyi kultúrára, hagyományokra, építészeti értékekre és a természet adta lehetőségekre, felfűzve rá a mai kor ötleteit, lehetőségeit.

 

Utunkat kezdjük Ibafával, mely apró zsáktelepülés, lakóinak száma 240 fő. Ibafa legfőbb vonzereje a Zselici dombok festői nyugalma, az erdők zöldje, a rendkívül jó levegő. Községként a középkortól jelenik meg. A török hódoltságot követő időben puszta volt, a XVIII. Század derekától horvát családokkal népesül be. Később német és magyar családok költöztek ide. Templomát 1865-ben szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ibafai papi pipáról szinte mindenki ismeri Magyarországon a település nevét, melyről egy dalocska is született. Az ibafai papok az 1860-as évektől kezdték el gyűjteni a pipákat. Ma az ibafai múzeumban több mint 200 féle pipát és dohányzási kelléket csodálhatunk meg.

 

A gyalogtúrákat kedvelők számára kivételes élményt ad az erdei utakon keresztül megközelíthető  almáskeresztúri „JOHE” galéria és festőiskola meglátogatása.  A házigazda segítségével sajátkészítésű, kézzel festett képekkel térhet haza a látogató. 

 

Ibafához tartozik a közeli, korábban elnéptelenedett Gyűrűfű. Érdekessége, hogy az 1990-es évektől új családok költöztek a településre, és ökológiai mintafalut hoztak létre.

Hátizsákos és autós, kerékpáros és lovastúrázók számára egyaránt kitűnő kirándulóhely.

 

Utunkat tovább folytatva észak felé kell haladnunk, hogy elérjük Horváthertelendet, mely szintén mindössze 100 fős zsáktelepülés. A község egy apró zsáktelepülése a Zselicnek, innét út szintén csak visszafelé vezet. Jellegzetes falusias házsorai közül talán csak sudár katolikus temploma vonja magára az idelátogatók tekintetét. A középkorban már lakott helyként említik, feltételezhetően akkor még a Horvát előnév nélkül. A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett, majd 1756 után népesült be horvát, magyar és egy-két német ajkú családdal. Kivételes látnivaló a nemrég megnyílott Népiskola, amely a templomban található.

 

A településről visszafelé indulva és nyugat felé kanyarodva vezet az út Csebény településre, mely fejlődő település, tiszta és gondozott környezete vonzza a turistákat és kirándulókat. Először a XV. Század elején említik Csebényt, 1771-ben néhány szénégető német család él itt, majd később német telepesek érkeznek. A német származású lakosság nagy részét 1945-ben kitelepítik. A páratlan szépségű táj, tiszta ózondús levegője a csendre és nyugalomra vágyóknak ideális hely. Érinti a falut a kék-túra útvonal is. Érdemes megtekinteni a főtéren álló Szent Vendel szobrot, aki a falu védőszentje. Adottságaiból eredően a dimbes-dombos tájat ma is legelőként használják, említést érdemel a birkatartás.

 

Egy kis kitérővel jó megpihenni a vadregényes sétával megközelíthető (kb. 5 km-re lévő)  virágos-patakos, vendégszerető  Szágyon.

 

Megnyugvó lélekkel és érezve a tiszta levegő csodálatos hatását visszafelé indulunk a kanyargós úton, és nyugat felé vesszük az irányt. Közben elhaladunk a következő uticélunk, Almamellékhez tartozó Hotel Tomega Vitál Kastélyszálló mellett, mely egész évben fogadja az idelátogatókat.

 

Megérkezünk Almamellékre  a táj szépsége és a csodálatos környezet adják a hátteret az erdei iskolához, a kisvasúthoz és a vasútmúzeumhoz. A falu neve arra utal, hogy az Almáspatak mentén fekszik. Első írásos említése

az un. „Szentegyedi Határjárás”-ként ismert okmányban található és valószínűleg a település még a Szent István előtti ország-szervezés keretébe illik, mint „vátyi székely ispánság”. A községbe délszlávok, majd az 1700-as évek végén német telepesek érkeztek. A településhez tartozó Lukafán közel egy évszázadig a német telepeseknek köszönhetően üveghuta működött.

Az erdei kisvasutat Báró Biedermann Rezső 1901-ben építette, mint gazdasági vasút. Máig menetrend szerint közlekedik Almamellék és a hozzá tartozó Sasrét között, de igény szerint különvonatként is utazhatunk vele.

Sasréten található a szintén Biedermann bárók által épített vadászkastély és erdei iskola.

Nevezetes még  Sasréten a védett ősbükkös.

Szállást, étkezést kaphatunk magánháznál, vadászlakban, diákotthonban vagy akár kastélyszállóban. A községben Német Kisebbségi Önkormányzat működik, igyekszik ápolni a „sváb” hagyományokat.

 

Utunkat tovább folytatva a 67-es főút felé vesszük az irányt és elérjük Szentlászló települést, mely a térség legnagyobb központi települése, 900 fős lakosságával. Az idelátogatónak feltűnik az ápolt, virágos falukép. A település ősi lakott hely, első említése 1237-ből való. A község neve a falu templomának védőszentjére, Szent László magyar királyra utal. Köztéri bronzszobra a millecentenáriumi rendezvénysorozat keretében került átadásra. A török uralom alatt teljesen elnéptelenedett település a későbbiekben magyar és horvát, a XVII. Század folyamán, pedig jelentős számú német telepessel gyarapodott. Ebből adódóan ma is német ajkú település, annak ellenére, hogy a kitelepítés 1946-ban a község német ajkú lakosságát is érintette.

A templom mellett érdemes meglátogatni a nemrég átadott tájházat. A kézműves hagyományok ápolása nagy szerepet játszik a község életében, igény szerint kézműves bemutató foglalkozásokon lehet részt venni, nyaranta kézműves tábort rendeznek.

A községben gyógyszertár, posta, benzinkút, több bolt, presszó és takarékszövetkezeti fiók működik. A településen Német Kisebbségi Önkormányzat működik és a hagyományok ápolásával igyekszik színessé tenni a település életét.

 

Észak felé haladva elhagyjuk Szentlászlót és Boldogasszonyfára érkezünk.

A gyönyörű természeti adottság, a rendezett falukép mellett a helybeliek vendégszeretete és hagyományőrző lelkülete ragadja meg az ideérkezőt. A falu első írásos említése 1258-ban Ormánd néven szerepel, a XVIII. Század első felétől hívják Boldogasszonyfának. A török alatt a lakosság igen megcsappant. Az első német telepesek 1746-ban érkeztek, akiket szlávok és magyarok is követtek. A német ajkú lakosságot 1945-ben kitelepítették.

A településen érdemes megtekinteni a római katolikus templomot, és Hoffer János népi fafaragó emlékkiállítását.

A temetőben nyugszik Fornszek Sándor a Magyar Szabadságharc törhetetlen bajnoka. Tovább haladva észak felé elérjük Boldogasszonyfa két résztelepülését: Antalszállást és Terecsenyt.

Terecseny egy völgybe épült, erdőkkel körülvett kicsi falu, ahol az ingatlanok java részét külföldiek vásárolták meg.

Ebben a csodálatos környezetben található az önkormányzat által üzemeltetett 40 férőhelyes Turista-ház, mely főleg diákok kedvenc kirándulóhelye. A településen Német Kisebbségi Önkormányzat működik, feladatának tekinti a régi „sváb” hagyományok felkutatását, megőrzését és újraélesztését.

 

Programlehetőségek: horgászat , lovaglás , természetjárás, vadászat, körutazás hintóval, kisvasúttal, tájház-emlékház-faluház-múzeum látogatás, program- és rendezvényszervezés.