Üdvözöljük a

Tanulószerződés saját munkavállalóval | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tanulószerződés saját munkavállalóval

Szerző: Sarkadiné Schmidt Alexandra | 2016. január 8.

A felnőttoktatással kapcsolatban jelentős változások történtek az elmúlt évben. A témakör egy részterülete a saját munkavállaló gyakorlati képzése. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi összefoglaló szakmai véleményt kapta az NGM-től.

 

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 2015. június 12-től hatályos módosítása nemcsak új alapokra helyezte a szakmatanulás állami támogatását, hanem igen jelentősen bővíti a saját munkavállalók szakképzését is és jelentősen ösztönzi a vállalkozásokat, hogy gyakorlati képzés megszervezésével teljesítsék a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket.

 

Az Szt. 29. § (1) bekezdése és 34. § (1) bekezdése alapján az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben ingyenes a tanuló részére – függetlenül az oktatás munkarendjétől – az első és felnőttoktatásban a második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés, mely lehetőséget ad arra, hogy második állam által elismert szakképesítésre történő felkészítés keretében felnőttoktatásban részt vevő tanulókkal is köthető tanulószerződés.

 

A szakképzési hozzájárulásról szóló szabályok a tanulószerződés keretében szervezett gyakorlati képzéssel történő kötelezettségteljesítést ösztönzik, a jelentős normatíva elszámolási lehetőség felnőttoktatásban történő bevezetésével bővült a saját munkavállalók képzésének támogatási rendszere, mely a következő előnyöket is jelentheti:

  • a felnőttoktatásban az elméleti oktatás ingyenes, így a munkáltatónak dolgozója elméleti képzéséért nem kell fizetnie, ellentétben a felnőttképzéssel,
  • a gyakorlati képzés megszervezhető a hozzájárulásra kötelezett munkáltatónál is – amennyiben a munkáltató biztosítja a gyakorlati képzés megfelelő feltételeit – így a munkáltató tanulószerződéssel gyakorlati képzési (alap- és kiegészítő) normatívát vehet igénybe – esti oktatás esetén az alapcsökkentő tétel 60%-át – melynek elszámolásával akár visszaigénylésre is jogosulttá válhat,
  • a saját munkavállalóval megkötött tanulószerződés keretében a munkavállaló – a tanulónak járó kötelező juttatás miatt – a képzés idejére ”SZJA mentes havi fizetésemelést” realizálhat.

A szakképzési hozzájárulási kedvezmények (kvázi támogatások) igénybevételének a képzés eredményessége szempontjából kockázata nincs, mivel ha a munkavállaló a képzési idő befejeztével nem szerez OKJ-s végzettséget a ”támogatást” nem kell visszafizetni.

 

Összefoglalva: a felnőttoktatásban (különösen a második szakképesítésre) történő tanulószerződés kötés lehetősége – akár saját munkavállalóval, akár munkanélküli felnőttel – jelentősen növelheti nemcsak a munkavállalók, hanem a munkaadók ingyenes képzésben való részvételi lehetőségét is. Természetesen amennyiben az így megvalósított képzésekre vonatkozóan egy vállalat igénybe veszi a gyakorlati képzési normatívát, abban az esetben a képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket nem számolhatja el a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 5. § d) - e) pontja szerinti saját munkavállalók képzési költségeként.

 

 

A felnőttoktatásban tanulószerződéssel történő gyakorlati képzéssel kapcsolatosan a munkaadók által a leggyakrabban feltett kérdések és NGM válaszok:

Köthet-e a munkáltató saját munkavállalójával tanulószerződést? Munkaidőn belül? Munkaidőn kívül? (E kérdéssel kapcsolatban kérdéses az is, hogy felvetődhet-e a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája?)


A tanulószerződésre vonatkozó Szt. szabályok nem korlátozzák a munkavállalóval történő megkötést. Ezt – véleményük szerint – erősíti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 4. § a) pontja, amely foglalkoztatóként nevesíti a munkáltatót, mint tanulószerződés kötésére jogosult szervezetet.
Tanulószerződés esetén véleményük szerint fel sem vetődik a Munka törvénykönyve szerinti maximális foglalkoztatási idő túllépésének problémája, mivel az Szt. 35. § (1) bekezdése alapján a tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés szakképzési kerettantervében meghatározott feladat ellátására kötelezhető. Így ha munkaidő kedvezmény keretében, vagy munkaidő után van a felnőtt a tanulószerződés keretében gyakorlati képzésen, az nem tekinthető foglalkoztatási időnek.
Fontos kiemelni, hogy amennyiben a munkavállaló munkaidejében dolgozik, akkor önállóan munkát végez, míg a tanulószerződés keretében oktatói felügyelet alatti feladat-, illetve munkavégzés történik, a szakképzési kerettanterv munkatevékenységei szerint, kötelezően foglalkozási naplóban dokumentáltan.

 

Ha köthető tanulószerződés, jogosult-e a munkáltató a gyakorlati képzési normatíva elszámolására? Munkaidőre és munkaidőn kívüli időre kötött tanulószerződés esetén?


A normatíva alapú szakképzési hozzájárulási kötelezettség csökkentő tételek elszámolásának szabályozása nem tesz különbséget nappali, vagy felnőttoktatásban kötött tanulószerződések között, így a felnőttel kötött tanulószerződésre elszámolható alapcsökkentő tétel a normatíva rendeletben meghatározott összeg 60 %-a, ha esti oktatás munkarendje, illetve 20%-a, ha levelező oktatás munkarendje szerinti a képzés.
Nem releváns a normatíva szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.

 

Ha köthető tanulószerződés, jogosult-e a képzésben részt vevő felnőtt a szakképzésről szóló törvényben előírt kötelező tanulói juttatásra? Munkaidőre és munkaidőn kívüli időre kötött tanulószerződés esetén? Jelent-e adózási problémát?


Mivel a tanulószerződés – ha a felek az Szt. 42. és 43. §-ban foglalt feltételeknek megfelelnek – megköthető, így a képzésben résztvevő és tanulói jogviszonyba kerülő felnőtt jogosult lesz az Szt.-ben előírt kötelező juttatásokra.
Nem releváns a kötelező juttatások szempontjából, hogy a tanulószerződés keretében a munkaidőn belüli, vagy kívüli időben szervezik meg a gyakorlati képzést.
Adózási problémát nem okoz a kötelező juttatások biztosítása a felnőtt esetében sem, mivel a juttatás a tanuló – életkortól függetlenül, lényeg a tanulói jogviszony fennállása – részére adható béren kívüli juttatás, ugyanolyan kedvezményes adóterhekkel, mint a nappali rendszerű tanulók esetében. Amennyiben munkaidőn belüli a gyakorlati képzés, akkor adott dolgozóra (jelen esetben egyszerre munkavállalóra és tanulóra) a vállalatnak meg kell fizetnie mindkét jogviszonyra a szociális adót.

 

Köthet-e a munkáltató saját munkavállalójával tanulmányi szerződést?


A Munka törvénykönyve 229. §-a szabályozza a tanulmányi szerződés kötését. A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a tanulmányok alatt támogatást nyújt, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.


Nem köthető tanulmányi szerződés
a) munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá, ha
b) a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót.


A tanulmányi szerződés megköthetőségének lényege az, hogy történjen az időtartama alatt valamilyen munkáltatói támogatás (pl: munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, tananyag, taneszköz biztosítás, stb.), amely megalapozza a tanulmányi szerződés jogosságát.