Üdvözöljük a

Tanulószerződés felnőttoktatásban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tanulószerződés felnőttoktatásban

Szerző: Sarkadiné Schmidt Alexandra | 2017. szeptember 1.

A tanulószerződést a cég és a tanuló köti teljes képzési időre. A tanuló a jogszabályok szerint havi pénzbeli juttatást, védőfelszerelést kap, s közben munkahelyi körülmények között tanulhatja a kerettantervben meghatározott szakmai gyakorlati fogásokat.

Akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel, azok a nappali oktatás munkarendje szerint is megszerezhetik a képzést felnőttoktatás keretében. A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg.

A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére kizárólag felnőttoktatásban, s csak esti vagy levelező munkarend szerint kezdhet.

Gyakori kérdések és válaszok

1. Köthető az első és a második szakmára is tanulószerződés a felnőttoktatásban?
Igen, figyelemmel kell lenni azonban a köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) azon előírására, amely szerint a szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. [Nkt. 60. § (7)]
Ez azt jelenti, hogy az első szakmájukat tanulók is köthetnek tanulószerződést a felnőttoktatásban, a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban azonban csak ők. A másodszakmások tehát csak az esti és a levelező munkarend szerinti felnőttoktatásban köthetnek tanulószerződést.

2. Köthet-e a másodszakmás tanuló tanulószerződést a nappali rendszerű oktatásban?
Nem, mert a tanuló eleve be sem iratkozhat a második szakmára a nappali rendszerű oktatásban. Az Szt. szerint a tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben az iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. [Szt. 34/A. § (4)]

3. Mikortól köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés?
2015. június 12-től. Ezzel kapcsolatban átmeneti rendelkezés nem került megfogalmazásra az Szt.-ben, így elvileg 2015. június 12-től, gyakorlatilag azonban a 2015/2016. tanév kezdetétől, azaz 2015. szeptember 1-jétől köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés.

4. Mely szakképesítésekre köthető a felnőttoktatásban tanulószerződés?
Tekintettel arra, hogy a felnőttoktatás a nappali, az esti és a levelező munkarendben, továbbá az ún. „egyéb sajátos munkarendben” is megszervezhető általában, az iskolai rendszerű szakképzésben tanulószerződés ezen belül az esti, a levelező, az egyéb sajátos munkarend és a távoktatásos munkarendben akkor köthető, ha az adott szakképesítés az OKJ szerint oktatható ezekben a munkarendekben is.
Ezt az OKJ-ban a szakképesítés elnevezése melletti, a „Képzés munkarendje” elnevezésű, 7. oszlop tartalmazza.

Az OKJ szerinti jelölések:
 
 Nappali  N
 Esti  E
 Levelező  L
 Egyéb sajátos munkarend  S
 Távoktatás  T
 

(Az iskolai rendszerű szakképzésben távoktatási formában oktatható, így elvileg tanulószerződés is köthető pl.: Műszaki informatikus, Nonprofit menedzser szakképesítésekre; egyéb sajátos munkarendben oktatható pl.: Pénzügyi termékértékesítő, Pénzügyi-számviteli ügyintéző, Vállalkozási és bérügyintéző, Államháztartási ügyintéző szakképesítés.)

5. Mekkora tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni a felnőttoktatásban kötött tanulószerződés alapján?
A felnőttoktatásban részt vevő tanuló számára tanulószerződés alapján kifizetett pénzbeli juttatás havi mértéke az ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
a) 100%-a a nappali,
b) 60%-a az esti,
c) 20%-a a levelező
oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén. [Szt. 63. § (8)]
(Az egyéb sajátos munkarendben oktatható szakképesítések esetén fizetendő tanulói pénzbeli juttatás havi mértékéről nem rendelkezik a törvény.)

6. Köthető-e a másodszakmát felnőttoktatásban tanulóval kapcsolatban együttműködési megállapodás?
Igen. Az esti, a levelező oktatás munkarendje és az oktatás egyéb sajátos munkarendje szerinti felnőttoktatás keretében folyó teljes gyakorlati képzésre is köthető együttműködési megállapodás, azon gyakorlati képzést folytató gazdálkodó szervezettel vagy egyéb szervvel, szervezettel, amellyel az adott szakképesítés gyakorlati képzésére tanulószerződés köthető. [Szt. 34. § (2)]


7. Mekkora tanulói pénzbeli juttatást kell fizetni a felnőttoktatásban kötött együttműködési megállapodás alapján?
Együttműködési megállapodás alapján a felnőttoktatásban is csak az összefüggő szakmai gyakorlat idejére kell tanulói pénzbeli juttatást fizetni. Mivel erre eddig is volt lehetőség, és a mértékében eddig sem határozott meg az Szt. eltérő előírást, a juttatás mértéke megegyezik a nappali rendszerű oktatásban fizetendő tanulói pénzbeli juttatás összegével. [Lásd: Szt. 65. §]

8. Kell-e szintvizsgát tenni a felnőttoktatásban szakmát tanulónak, amennyiben tanulószerződést kíván kötni?
Csak a nappali munkarend szerinti felnőttoktatás keretében, szakiskolai szakmát tanuló köteles szintvizsgát tenni, amennyiben még nincs érettségije.
Az Szt. értelmében ugyanis szintvizsgát csak annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. [Lásd: Szt. 28. § (4)]

9. Kell-e, lehet-e szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat fizetni a második szakma elsajátítására, felnőttoktatásban kötött tanulószerződés keretében felkészülő tanuló részére.
Nem. A szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése értelmében „Jövedelmi helyzettől függetlenül ösztöndíjban részesülnek – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a szakiskola szakképzési évfolyamán, az első szakképesítésre felkészítő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő, hiány-szakképesítést tanulók (a továbbiakban: ösztöndíjas tanuló).”
Mindez azt jelenti, hogy a másodszakmás, felnőttoktatásban részt vevő tanuló nem részesülhet szakiskolai tanulmányi ösztöndíjban akár van tanulószerződése, akár nincs.

10. Köthet-e tanulószerződést az olyan tanuló, aki a gyakorlati képzést biztosító munkáltatójánál van főállásban?
Igen. A munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.
 
11.  Akkor is ingyenes az OKJ, ha már van diplomám?
Igen, ugyanolyan feltételekkel lehet szakmát szerezni, mint azoknak, akiknek nincs felsőfokú végzettségük.

12. Az OKJ-s képzéssel fogynak az állami felsőoktatási féléveim?
Nem. Az OKJ-s képzések nem számítanak bele a felsőoktatásban elszámolható 12 állami ösztöndíjas félévbe.

13. Ha van OKJ-s végzettségem, kaphatok érte pluszpontot az egyetemi felvételinél?
Igen. Amennyiben az adott szakirányban tanul tovább, és az adott területen oktató egyetemek és főiskolák úgy döntenek.

14. Mi a különbség az OKJ és a felsőoktatási szakképzés között?
A felsőoktatási szakképzés (régebben felsőfokú szakképzés) nemrég kikerült az Országos Képzési Jegyzékből. Ilyet már csak egyetemek és főiskolák indíthatnak, a képzésekre a felsőoktatási felvételi során kell jelentkeznetek. A felsőoktatási szakképzés félévei fogyasztják az állami 12 ingyenes kreditet.