Üdvözöljük a

Innovációs osztály | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Innovációs osztály

Szerző: Rabb Szabolcs

Az innováció, mint gazdasági szakkifejezés először az elismert közgazdász szakember, J. A. Schumpeter írásművében jelent meg 1911-ben „A gazdasági fejlődés elmélete” című német nyelvű publikációban. Talán nem véletlen, hogy maga a kifejezés és a hozzá kapcsolódó fogalmak, definíciók is elsőként a gazdaságelmélet területén gyökeresedtek meg, hiszen Schumpeter óta általánosan elfogadott az a megközelítés, miszerint a gazdasági haladás legfontosabb mozgatóereje az innovációs tevékenység. Legyen szó vállalati szintű versenyképességről, vagy gazdasági extenzióról, a korábban elfogadott két hagyományos termelési tényező – a munka és tőke – mellé a 20. századtól már egy harmadik elem, a tudás és az abból fakadó vállalati alkalmazkodási képesség is felzárkózott, mint gazdasági versenyelőnyt jelentő gazdasági faktor.

 

 

 

 

Az európai és hazai versenyképesség egyik legfontosabb tényezője az innováció. A Kamara innovációs osztálya folyamatosan bővíti kapacitásait és építi a szakmai kapcsolatrendszerét, amely alapja a versenyképesség fejlesztésének. Tagjai vagyunk az Enterprise Europe Network hálózatnak, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos innovációs rendszerének legfontosabb elemeit mi fejlesztettük, bevonva a testületi tagjainkat és szakértőinket.

Az innováció fontosságának néhány egzakt mutatószámmal történő indoklása:

Nemzetgazdasági – Európai dimenzió:

  1. Magyarország a GERD/GDP arányt és a BERD/GDP mutatószámot tekintve is az EU-s országok utolsó harmadában helyezkedik el.
  2. Az innovációs források és az állami innovációs ráfordításban a vállalkozás/közintézmény arány még mindig javítható a vállalkozások irányába (2011-ben 58/ vállalati ráfordítás – forrás: KFI stratégia, 2011).
  3. A hazai vállalkozások innovatív termékeinek és szolgáltatásainak nemzetközi piacra jutási aránya rendkívül alacsony.
  4. Magyarországon a GDP arányos K+F ráfordítások mértéke az elmúlt évtizedben 1% körüli szinten (az EU-átlag mintegy felén!) stagnált.
  5. Az egyetemi (tudásszféra) és a vállalati szféra innovációs területen mutatkozó együttműködési hatékonysága alacsony.
  6. A hazai ipari (jármű- és gyógyszeripart kivéve) innovációnak nincs biztos talaja, nincs globális szinten érzékelhető innovációs aktivitása.
  7. A nemzeti innovációs rendszer térszerkezeti problémáit beszédesen tükrözi, hogy a kutatóhelyek közel fele Közép-Magyarországon működik, ahol a kutatók több mint 60%-a dolgozik, az összes K+F ráfordítás közel kétharmadát is itt költik el.

Régiós – megyei dimenzió:

  1.  A Dél-Dunántúl megyéi az országos kutatás+fejlesztési költség 2,75%-t birtokolták, Baranya megye 1,84%-ot. Közép-Magyarország hihetetlen túlsúlyát mutatja a 66,83%-os arány. Beruházást tekintve nem érjük el a 2%-ot, 1,44% a régió eredménye, Baranya megyéé 1,19%.
  2. A kibocsátott szabadalmakat tekintve az uniós átlag ezrelékét teljesíti Baranya megye, Közép-Magyarország is csak 2-3%.
  3. Külföldi működő tőke tekintetében az ország utolsó megyéje Baranya megye, ez az innovációs kapacitást is jelzi (Magyarországon az innovációs kibocsátás 2/3-a nagy- és multinacionális vállalatokhoz kötődik.
  4. A Pécsett nemrég létrehozott kutatói kapacitás (SZKK) ipari – vállalati kapcsolatrendszer és KKV „láb” nélkül fenntarthatatlan és vállalt céljait nem éri el.
  5. A hazai tulajdonú helyi vállalkozások innovációs tevékenysége rendszertelen, a „gazella” kategória ötletei nem azonosítottak, hiányoznak a szakmai együttműködés hatékony fórumai/eszközei
  6. PTE és SZKK kutatói és laborkapacitása kihasználatlan, a vállalati szféra bevonása nem elég hatékony

A fenti rövid értékelés alapján megállapítható, hogy feladatunk számos, céljaink komplexitása folyamatosan növekszik. Ezért dolgozunk, ezért építjük az európai kapcsolatrendszert, ezért veszünk részt EU-s és hazai innovációs projektekben. Partnereink a vállalkozások és az innovációs szakértők, akikkel immáron 20 éve dolgozik együtt osztályunk.