Üdvözöljük a

„Szimulált” fejlesztés – valós eredményekkel | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

„Szimulált” fejlesztés – valós eredményekkel

Szerző: Császár Gergely | 2013. november 8.

Háber István Ervin, a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar oktatója november 5-én, kedden a Nyitott Egyetem keretein belül előadást tartott a „Szélcsatorna a számítógépen” témában. Az egy és negyed órás előadást mintegy 80 fő kísérte figyelemmel a helyszínen, és több százan a Pécs TV közvetítése segítségével.

A doktori disszertációjára készülő fiatal oktató, a leendő kamarai tag Renergy Consulting Kft. vezetője a hozzá nem értők számára is érthető és érdekes módon beszélt a tudományágról.

- Gratulálok az előadásához! Aerodinamika, áramlástan, termodinamika… szimuláció, modellezés, CFD… milyen indíttatásból kezdett a tudományággal foglalkozni?
-Már az egyetemi tanulmányaim alatt elkezdtem dolgozni ezen a területen, majd rövidesen Ingolstadtban kötöttem ki egy nemzetközi mérnökirodánál (Engineering & Design AG), ahol az AUDI áramlástani modellek készítésért felelős projektvezetője lettem. Mindig is nagyon érdekelt ez a terület, környezetmérnöki tanulmányaim során megismertem az elméleti és analitikai oldalát, míg az informatikai tudás rendkívül jó rálátást biztosított a matematikai és programozás-technikai hátterére. A külföldi munkavégzés során megtanultam használni a tervező/modellező szoftvereket, amelyek használatát ma már oktatom is a Műszaki Karon.

- Nem szokványos módszerekkel dolgozik. Ahogy fogalmazott, nem elég ismerni az egyenletet, érteni kell a hátteret is – arra gondolt, hogy megoldhatók a feladatok a többmilliós szoftverek nélkül is?
- Pontosan. Vannak szoftverek, amik bizonyos problémákra pár kattintással megoldást adnak, de ezek is rendkívül drágák, csak akkor éri meg megvenni egy ilyet, ha folyamatos K+F tevékenységet folytatunk termékeink kapcsán, mondjuk hűtőventilátorokat fejlesztünk. A másik oldalon viszont adottak a matematikai formulák, amelyeket programsorokká alakítva bármilyen probléma megoldható, ehhez viszont nagy tapasztalat kell. A magyar, és általában úgy tűnik a külföldi piacokon is már csak ilyen megoldásokkal lehet versenyképes lenni a jelenlegi gazdasági helyzetben – viszont jó hír hogy így viszonylag olcsón tudjuk vállalni cégeknek a különböző problémák megvizsgálását és tanácsadást.

- Ezt a tudást át lehet adni a hallgatóknak, vagy akár piaci alapon másnak is?
- Mindent lehet, de megfelelő tanulmányi háttér kell hozzá, ráadásul ez egy olyan terület, ahol a különböző területek tudásanyagát (matematika, fizika, áramlástan, programozás, számítógépes tervezés, stb.) is megfelelően kell szintetizálni. Jelenleg a Műszaki Karon ezen ismeretek mindegyike megszerezhető, és így vannak is hallgatóim, akikkel dolgozunk különböző áramlástani tervezési-optimalizálási projekteken. Sajnálatos, hogy hazánkban ezen a téren elhelyezkedni nem egyszerű, viszont külföldön a hozzáértőket tárt karokkal fogadják, és aki velem dolgozik, azt jó eséllyel be tudom ajánlani külföldi autóipari vagy környezetipari cégeknél.

- A Pollackon világszerte elismert, sikeres kutatócsoportot vezet: a Pollack Eco Team-et, mellyel elérték a sokak számára szinte felfoghatatlan energiahatékonyságot (123 km/kWh), vagyis az Önök által fejlesztett jármű mintegy 1100 kilométert tesz meg 1 liter benzinnel. Mire van szüksége most a kutatócsoportnak a továbblépéshez?
- Sajnos folyamatosan forráshiánnyal küzdünk, az ORCA projekt is nehezen fenntartható, nem beszélve arról , hogy vannak olyan ötleteink, amikbe bele sem tudunk kezdeni. Jelenleg a 40 m2-es műhelyünk rendbetételére keresek támogatót vagy támogatókat, de szeretnénk indulni a Formula Student versenysorozaton is, amihez a tervek már készen vannak, és a vázszerkezetet kezdenénk el gyártani.
Hosszú távon pedig szeretnénk egy városi kisautót is gyártani, amihez a tervek már szintén megvannak, a jelenlegi tapasztalataink szerint ezzel 200-300 km-t lehetne megtenni 1 liter benzinnek megfelelő energiával.

- Ön mérte illetve alakította hő- illetve légáramlástani (szellőzés) szempontból a RATI Kft. „nullenergiás” épületét is. Érkeznek-e a jó referencia hatására a hazai vagy külföldi megkeresések?
- A RATI gyárépület esetében a szellőztetés és a napenergiás rendszerek mérése/optimalizálása a feladatunk, amely kapcsán nagyón jó eredményeink vannak, de ez természetesen az építész kollégák, az Energiadesign Tanszék érdeme is. Publikációink nagyon jó fogadtatásra találtak nemzetközi szinten, sokan érdeklődnek az eredmények iránt. Az egyik lehetséges hozománya lehet egy kínai-magyar kutatási együttműködés, amely már odáig jutott, hogy végzünk számukra méréseket is a kutatócsoporttal.

- Jó volt hallani olyan projektekről is, melyek talán kissé elrugaszkodottak a jelenlegi dél-dunántúli viszonyoktól, gondolok itt többek között az autóipari projektre. Vannak-e már konkrét, publikus lehetőségek?
- Nekem nagy reményem, hogy tevékenységünk iparserkentő hatású is lehet – szeretném, ha autóipari vállalatok megjelennének a pécsi ipari övezetben. Sajnos eddig csak személyes megkereséseket kaptam, de bizakodom, hogy további munkával itt helyben is meg lehet valósítani az álmokat. Annak viszont nagyon örülök, hogy a projektekben részvevő hallgatóim rendre elsőrangú vállalatoknál helyezkednek el, maximálisan megtalálva számításaikat a szakmában.

- Köszönöm a beszélgetést, további sok sikert kívánok - melyhez remélhetőleg a kamarai üzleti közösség is hozzájárul!