Órák avatott mestere az idei Tüke-díjas

2015. január 23.

 

A pécsi polgárok ajánlása, az alapítvány kuratóriumának döntése alapján Gulácsi János ismert pécsi iparosmesternek ítélték oda az idei Tüke-díjat. Az ünnepi esemény kapcsán Kerényi János, köszönetet mondott a város lakosságának a civil kezdeményezés felkarolásában és hagyományainak őrzésében mutatott aktivitásért.

 

A több mint egy évtizedes hagyománynak megfelelően a Tüke-misét január 21-én este is a pécsi székesegyházban celebrálták. Ezt követően a Dóm Kőtárban adták át a Tüke-díjat. Az ünnepségen az alapítvány kuratóriumának tagjain, korábbi díjazottakon kívül családtagok, barátok, ismerősök, lokálpatrióta pécsi polgárok vettek részt. A tizenkettedik Tüke-díj átadásának részese volt Habsburg György, a Tüke Alapítvány tiszteletbeli elnöke is, aki beszédében a helyi hagyományok őrzésének fontosságát, az emberi értékek elismerésének példaértékű mintáját emelte ki.

Gulácsi János nagy megtiszteltetésként fogadta a díjat, ami, mint kiemelte, a kétkezi munka elismerése is egyben. Saját tervezésű és gyártású haranghajtóművei és toronyórái több mint 400 toronyban működnek mintegy 50 éve, hibátlanul. Pécsett is számos különleges munkája látható, többek között a Városháza tornyában, a dzsámi vagy a bányász emlékhely harangjátékában vagy épp a zsinagógában.

 

Gulácsi János életútja:

1940. március 13.-án Szegeden született. Szüleivel 1950-ben érkeznek Pécsre. Azóta itt él. Iskoláinak elvégzése után, a Mecseki Szénbányák Szabolcs Bányaüzemében, (Szent) István akna villamos üzemrészében, villanyszerelő szakmunkásként kezdi, ipari ismereteit, ahol korán megmutatkozott szakmai rátermettsége épp úgy, mint a szakma iránti szeretete.

Ismereteit folyamatos iskolarendszerű képzéssel és önképzéssel fejleszti. 1964-ben a város legfiatalabb villanyszerelő mestereként vehette át mesterlevelét.

1965-ben a Zipernowszky technikumban erősáramú, majd műszertechnikusi képesítést szerzett. Szorgalma és kiemelkedő szakmai ismeretei miatt, a bányaüzemben egyre bonyolultabb villamos és gépészeti feladattal bízzák meg. Tevékenysége során, a villamosipar legrobosztusabb és legfinomabb berendezéseit javítja és működteti.

Munkája során a berendezések korszerűsítésére törekszik. Számos újítása segítette elő a magasabb technikai színvonal megteremtését. Az 1960-as években a bányászat területén beszerelésre került, elektró-hidraulikus berendezések üzembe helyezésénél is értékes tevékenységet végzett.

A szénbányáknál eltöltött évek után a Magyar Postánál műszaki ellenőr, majd üzemvezető helyettes. Évekkel később úgy döntött, hogy szakmai ismereteit más területen hasznosítja. Mint kisiparos, áttért a toronyórák és templomi harangok mechanikai működtetésének villamos, illetve, elektronikussá történő átalakítására.

Saját tervezésű és gyártású harang hajtóművei és toronyórái, hazánkban és a határokon túl, több mint 400 toronyban működnek, több mint 50 éve, hibátlanul. Az általa kifejlesztett és alkalmazott digitális, quarz-vezérlésű óraszerkezet programozhatósága is különleges technikai megoldás. Európában elsőként 1974-ben a Tihanyi Apátság tornyában helyezett el ilyen óraszerkezetet.

Pécsett is számos különleges munkája látható. Érdekes munkája Amerigo Tot Komarov emlék mechanikájának megalkotása. 1983.-ban a Pécsi Városvédő és Szépítő Egyesület tagjaként, felújította és modernizálta a városháza toronyóráját. Később, az ezredfordulóra beépítette ebbe a toronyórába a Kircsi László zeneszerző által komponált zeneszámot, amely az ezredforduló éjszakáján szólalt meg először. Különleges alkotása volt az ezredfordulóra készített visszaszámláló szerkezet, amely a városházán került elhelyezésre. Ugyan csak az ezredfordulóra készült el a püspöki levéltár órája. A 2004-ben, Dr.Bachmann Zoltán építész által tervezett, a Belvárosi templom mellett megépített, un. liftező, Szent Bertalan harangtorony egyedülálló harangozó berendezésének, zenélő szerkezetének, vezérlési technikájának kialakítása is az Ő nevéhez fűződik.

2007-ben elkészítette a Pécsi Zsinagóga világviszonylatban egyedülálló, mini számítógéppel működtetett óraszerkezetét, amelyhez a legmodernebb műholdas eszközöket vették igénybe. Az így kialakított óraszerkezet, a míves tűzzománc számlap ellőtt, kettős mutatórendszerrel egyszerre mutatja a helyi és a jeruzsálemi időt.

Szintén 2007-ben kapcsolódott be a világörökségi munkálatok során a Cella Septihorában található termek ajtóinak automatizált kialakításába.

Jelentős a munkássága a bányász emlékek megőrzésében. Ennek során a Bányásztörténeti Alapítvány felkérésére, Kircsi László zeneszerző közreműködésével, Pécsett hét, és több városkörnyéki település bányászok lakta területén hat, az ország más bányász városaiban négy, a bányász himnuszt és más bányász témájú zeneszámokat játszó toronyzene szólal meg minden nap ugyanabban a percben, emlékezve a bányász elődök áldozatos munkájára. Sokrétű és speciális munkájában, a tervezésben, a műszaki fejlesztésben, de a kivitelezésben megjelenő szellemi háttér. A gondolattól a megvalósulásig terjedő munka, szakmai elhivatottságról és alázatról tanúskodik, több mint 50 éve.

Hosszú volt az út a mechanikus szerkezetektől, a mikroprocesszoros toronyórákig, a komplex toronygépészeti tevékenységig, de nem csak ezt láthatjuk kézműves munkája nyomán, hanem köztéri órákat, forgó reklámokat, sportórákat, eredményjelzőket, órahálózatokat is gyárt, telepít, és karbantart.

Gulácsi János 1972 óta tagja a KIOSZ pécsi szervezetének, majd jogutódjának a Pécsi Ipartestületnek. 2012 óta az Ipartestület alelnöke. 1994-ben jelen volt a Baranya Megyei Kézműves Kamara létrehozásánál. Elnöke a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Villanyszerelő Mestervizsga Bizottságának.

Munkáját számos országos és helyi kamarai kitüntetéssel ismerték el. Többszörös Kiváló kisiparos. 2007-ben elnyerte a Magyar Kézműves Remek-díjat. 2009.-ben az Egyház megye Püspöki Elismerésben részesíti. 2005-ben és 2011-ben az Év Kézművese.