Üdvözöljük a

Wekerle Terv | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Wekerle Terv

Szerző: Hendinger Anita

1309/2012. (VIII. 23.) Korm.határozat

WEKERLE TERV

A magyar gazdaság Kárpát-medencei léptékű növekedési stratégiája

 

"A Wekerle Terv egy olyan időszakban kerül kidolgozásra, amikor a globális politikai és gazdasági hangsúlyeltolódások miatt az Európai Unió, ezen belül a nemrég csatlakozott közép-európai térség új kihívásokkal néz szembe. Az Uniót jellemző számos feszültség közül a legfontosabb az egyensúlytalanság, amely az elmúlt évtizedben a centrum országok és a periféria között kialakult, ezért a sikeres további integráció érdekében tartós és a periféria integrálódását lehetővé tevő megoldásokat kell találni a kialakult feszültségekre. A fokozatosan globalizálódó világgazdasági térben a regionális szintű jelenségek felértékelődnek, a pénzügyi válság, kiemelten az eurózóna válsága rámutatott, hogy a versenyképesség megőrzésének útja a szorosabb gazdasági integráció és koordináció. Ezt példázza a fejlett nyugat- és észak-európai országok példája is, amelyek valójában akkor tudtak felmutatni rendkívüli és tartós fejlődést, miután sikerült előrelépniük a gazdasági integráció útján.

 

...

 

A Kárpát-medencei térség országainak sokkal mélyebb gazdasági integrációja azért is indokolt, mivel gazdaságuk túlságosan kicsi és szűk ahhoz, hogy a világgazdasági folyamatokba hatékonyan kapcsolódhassanak be. A távolabbi, domináns gazdaságok szemszögéből nézve az egész régió egy piaci egységet alkot, ezért a velük való gazdasági kapcsolatokat pozitívan segítené elő, amennyiben a térség országai tanújelét adnák gazdaságfejlesztési terveik összehangolásának.

 

Magyarország és szomszédai közül Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ausztria EU tagsága vagy Horvátország és Szerbia integrációs perspektívája megfelelő keretet teremt a gazdasági együttműködés további kibontakoztatására. A közép-európai államok integrálódását természetes módon könnyíti a hasonló történelmi tapasztalat és a közel azonos fejlettségi szint. A Kárpát-medence országait és népeit azonban nem csak a közös történelmi múlt köti össze, hanem közösek napjaink problémái is. A térségbeli országok hasonló helyzetben vannak, valamennyiükre jellemző a külső gazdasági hatásoknak való erős kitettség, az elmúlt évtizedben gyorsan növekvő külső adósság és a szükségessé váló strukturális alkalmazkodási lépések által keltett társadalmi feszültségek. Közösek a környezettel összefüggő problémák is.

 

A térség gazdasági teljesítménye népességbeli súlyánál sokkal alacsonyabb, az Unió gazdasági teljesítményének (összes GDP-jének) mindössze három százalékával egyenlő, míg a népességben 10%-os az arány. A Kárpát-medence országainak gazdaságát domináns módon a térségbe a kelet-európai rendszerváltást követően betelepült nyugat-európai tőke határozza meg, amely szinte minden nemzetgazdasági ágban, az országok többségében uralkodó szerepet játszik."

 

/Részlet a Wekerle terv hátteréről/

 

Csatolt állományunkban az érdeklődők megismerkedhetnek a terv cél – és eszközrendszerével.

Csatolt állományok: