Üdvözöljük a

Munkavállalás gyes mellett egyéni vállalkozóként | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Munkavállalás gyes mellett egyéni vállalkozóként

Szerző: Varga Erika | 2018. május 14.

A gyermekvállalás a szülők életében nem csupán egy különleges esemény, hanem a gazdaságban kifejtett tevékenységüket - így az egyéni vállalkozói tevékenységüket is - képes alapjaiban befolyásolni. A gyermekvállalás és az egyéni vállalkozás közötti választás kérdésében a jogalkotó a szülőket több intézkedéssel igyekszik segíteni.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) két, biztosítási jogviszonyhoz, mint feltételhez kötött ellátási formát nevesít. Az Ebtv. alapján csecsemőgondozási díjra jogosult többek között az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül születik. A csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét bármelyik napja lehet, de legkésőbb a szülés napja, és legfeljebb a gyermek születését követő 168. napig jár, kivéve ha a gyermek koraszülött.

 

Gyermekgondozási díjra (gyed) jogosult továbbá az a szülő, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli. Gyermekgondozási díjra jogosult továbbá az az anya, aki csecsemőgondozási díjra volt jogosult, de a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának az időtartama alatt megszűnt és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. A gyermekgondozási díj a csecsemőgondozási díj illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének a betöltéséig - ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének a betöltéséig - jár.

 

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a gyermeknevelési támogatások közé a gyermekgondozást segítő ellátást (gyes) illetve a gyermeknevelési támogatást sorolja.

 

Gyesre az a szülő jogosult, aki a gyermekét a saját háztartásában neveli a gyermek 3. életévének a betöltéséig, ikergyermekek esetében a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetén pedig a gyermek 10. életévének a betöltéséig.

 

A Cst. alapján gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki a saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatásra való jogosultság a legfiatalabb gyermek 3. életévének a betöltésétől a 8. életévének a betöltéséig áll fenn.

 

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evt.) alapján az egyéni vállalkozó a tevékenység folytatásában személyesen köteles közreműködni. Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység az egyéni vállalkozótól szükségszerűen személyes közreműködést igényel, felmerül a kérdés, hogy ez a körülmény ezeket az ellátásokat és támogatásokat milyen módon befolyásolja.

 

Az Ebtv. alapján az egyéni vállalkozási tevékenység folytatása a csecsemőgondozási díjra való jogosultságot kizárja, vagyis egyéni vállalkozói tevékenység folytatása esetén az egyéni vállalkozó csecsemőgondozási díjra nem jogosult. Gyermekgondozási díj (gyed) igénybevétele esetén azonban egyéni vállalkozói tevékenység korlátlanul folytatható.

 

A Cst. alapján a gyesben részesülő személy a gyermek féléves koráig egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytathat, csak abban az esetben, ha a munkavégzés az otthonában történik, illetve ha a munkavégzés időtartam a heti 30 órát nem haladja meg.

 

A fentiek alapján tehát célszerű, ha a csecsemőgondozási díjra vagy a gyesre jogosult az egyéni vállalkozói tevékenységét a csecsemőgondozási díjra való jogosultság időtartamára illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosultság első félévében szünetelteti. Ennek hiányában ugyanis se csecsemőgondozási díjra, se gyermekgondozást segítő ellátásra nem lesz jogosult. A csecsemőgondozási díj igénybevétele ugyanakkor a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot szintén kizárja.

 

A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot az egyéni vállalkozói tevékenység folytatása kizárólag abban az esetben zárja ki, ha a szülő a munkáját nem otthon végzi és annak időtartama a heti 30 órát meghaladja.

 

A hatályos szabályozás tükrében tehát egyértelműen megállapítható, hogy a jogalkotó az egyéni vállalkozói tevékenység végzését a születést követő első félévben még a támogatásra való jogosultság megvonásával szankcionálja, elsősorban a gyermek megfelelő gondozásának a biztosítása érdekében. A gyermek féléves korát követően azonban biztosítja az egyéni vállalkozó részére azt, hogy a gyermek gondozása mellett az egyéni vállalkozói tevékenységét - szinte korlátlanul - tovább folytathassa.

 

forrás: ado.hu

 

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.