Üdvözöljük a

Ki lehet korai fázisú vállalkozás? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Ki lehet korai fázisú vállalkozás?

Szerző: Szücs Krisztina | 2017. december 7.

Megjelent a várva várt kormányrendelet, amely nélkül a korai fázisú (startup) vállalkozásokba befektető adózók a számukra biztosított, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [Tao. tv.] 2017-től hatályos rendelkezései körében megjelent kedvezménnyel nem élhettek volna.

A „korai fázisú” státusz kritériumait ugyanis, valamint a Tao. tv. által előírtakon felül teljesítendő további feltételeket a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vétel iránti eljárásának részletes szabályairól szóló 331/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet [Korm. rend.] határozza meg.

 

1.) A befektető kedvezménye

 

Első ízben a 2017. adóévi adóalap meghatározása során az adózás előtti eredményt csökkentő tételt érvényesíthet az adózó (befektető):

  • a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének, illetve
  • a korai fázisú vállalkozásban megvalósított tőkeemelés esetén a bekerülési érték-növekménynek

háromszorosa összegében, a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő 3 adóévben (1+3 adóév), egyenlő részletekben [Tao. tv. 7. § (1) bekezdés m) pont]. Az igénybe vett kedvezmény adóévenként legfeljebb 20 millió forint lehet, amelynek támogatástartalma (9 százalékkal számított értéke) az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásnak minősül. A Tao. tv. és a Korm. rend. további jogosultsági feltételeket is meghatároz.

 

Korai fázisú vállalkozásnak [Tao. tv. 4. § 30. pont] a Korm. rend. szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül, de a státusz meghatározásához a két jogszabály együttesen tartalmaz ismérveket, amelyek mindegyikének meg kell felelni. Így – többek között – a tevékenységi kritériumot, az árbevételi korlátot, a „korai fázis” meghatározását (2014-től alakult vállalkozás jöhet szóba) a Korm. rend. határozza meg, míg a kapcsolt vállalkozási viszony kizárásáról – a kedvezmény igénybevételének adóéveire vonatkozóan – a Tao. tv. rendelkezik.

 

Regisztráció a befektető részéről is szükséges. A korai fázisú vállalkozás és a befektető – ez utóbbi a Korm. rend. szóhasználatában: a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozás – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (Hivatal) kérheti a nyilvántartásba vételt [Korm. rend. 4. §]. A kérelem térítésmentesen nyújtható be.

 

A befektető regisztrációjára utal a Tao. tv. is, amikor – a kedvezmény alkalmazásának feltételeként – előírja [7. § (8) bekezdés b) pont], hogy a befektető rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a Hivatal által kiállított igazolással, amely tartalmazza a saját, valamint a korai fázisú vállalkozás Hivatal által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát és a nyilvántartásba vételük dátumát.

 

2.) Feltételek a nyilvántartásba vételhez

 

Korai fázisú vállalkozásként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét,

  • amelyet a kérelem benyújtásának napját megelőző 3 naptári éven belül alapítottak,
  • amelynek a kérelem benyújtását megelőző üzleti évi beszámolója szerinti nettó árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot,
  • amelynél a kérelem benyújtását megelőző üzleti évi beszámolója szerint a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma [Tao. tv. 4. § 16/a. pont] legalább 2, legfeljebb 20 fő,
  • amelyben a kockázati tőkealap-kezelő [ 2014. évi XVI. törvény] befektetést nem eszközölt,
  • amely nem rendelkezik részesedéssel (üzletrésszel) más gazdasági társaságban,
  • amelynek a tevékenysége a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény [Innov. tv.] 3. § 6. pontja szerinti innováció feltételeinek megfelel,
  • amelynek a kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása,
  • amely a tevékenységét – a de minimis rendelet [1407/2013/EU bizottsági rendelet] szabályaival összhangban – nem a következő ágazatokban végzi: halászati és akvakultúra ágazat, mezőgazdasági termékek elsődleges termelése, feldolgozása, forgalmazása, harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló export [tiltott ágazatok],
  • amely nem végzi főtevékenységként a tevékenységét a következő ágazatokban: szállítás, kereskedelem, ingatlanügyletek [főtevékenység szempontjából tiltott ágazatok].

A létszámra és az árbevételre vonatkozó feltételek kapcsán azon kérelmezőnek, amely még (egyáltalán) nem rendelkezik lezárt üzleti évvel, arról kell nyilatkoznia, hogy várhatóan az első üzleti év végéig a létszáma 2-20 fő között lesz, az árbevétele pedig időarányosan nem fogja meghaladni a 100 millió forintot [Korm. rend. 6. § (4) bekezdés]. Így kell eljárnia például egy – naptári év szerint működő – 2017.09.08-án alapított, 2017-ben nyilvántartásba vétel iránti kérelmet benyújtó vállalkozásnak; megfelel az említett feltételeknek, ha kalkulációja szerint 2017.12.31-éig az átlagos állományi létszáma eléri a 2 főt, de nem lesz több 20 főnél, s az árbevétele a 115 napos működéssel arányosan (115/365 = 31,51 százalékkal) számítva nem lesz több 100 millió forintnál (31,5 millió forint lesz).

 

Befektetőként az a jogi személy kérheti a nyilvántartásba vételét,

  • amelynek a kérelem benyújtásakor nincs állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása,
  • amely a kérelemben megjelöli, hogy milyen gazdasági ágazatba szándékozik befektetni,
  • amely a kérelemben megjelöli, hogy nem szándékozik befektetni olyan korai fázisú vállalkozásba, amely a tevékenységét – az előzőekben felsorolt – tiltott ágazatokban végzi, vagy a főtevékenységként végzett innovációs tevékenységet az e szempontból tiltott ágazatokban végzi, (megjegyezzük, hogy amely vállalkozás ilyen ágazatokban tevékenykedik, az nem is nyerhet nyilvántartásba vételt), vagy a tiltott ágazatba tartozó tevékenységek bármelyikét főtevékenységeként végzi,
  • amely olyan korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, amelynek a szerzést megelőző 3 adóéven belül sem a befektető, sem a jogelődje vagy a befektető (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja (ezt a feltételt a Tao. tv. is – ezzel azonosan – tartalmazza).

3.) Nyilvántartásba vétel

 

A nyilvántartásba vételi eljárás kérelemre indul. A kérelem – többek között az arra vonatkozó nyilatkozattal, hogy a kérelmező korai fázisú vállalkozásként vagy befektetőként kéri-e a nyilvántartásba vételt – elektronikus úton (a Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlapon) vagy papír alapon nyújtható be [Korm. rend. 4-6. §].

Amennyiben a nyilvántartási kérelem (felmerülése esetén a hiánypótlás) megfelel az előírt – előzőekben részletezett – követelményeknek, a Hivatal a kérelmezőt nyilatkozata alapján korai fázisú vállalkozásként vagy befektetőként a kérelem benyújtása napjától számított 10 napon belül nyilvántartásba veszi, a kérelem benyújtása napjára visszamenőleges hatállyal [Korm. rend. 9. §].

 

4.) Nyilatkozattételi kötelezettség 

 

A befektetőnek a nyilvántartásba vételt követően minden év február 15-éig – a nyilvántartás időtartama alatt – a Korm. rend. 1. számú melléklete szerinti nyilatkozatot meg kell küldenie a Hivatal részére [Korm. rend. 7. §].

 

A „nyilvántartás időtartama alatt” kitétel azt jelenti, hogy amíg a befektető a nyilvántartásban szerepel, azaz célszerűen a kedvezményre jogosultság 1+3 adóévét követő február 15-éig évenként teljesítendő a nyilatkozattétel (a naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózóknál is). Ezek szerint például 2017. évi nyilvántartásba vétel esetén első ízben 2018., majd 2019., 2020. és 2021. február 15-éig megküldendő a nyilatkozat. A kedvezmény érvényesítésének feltételét képező igazolás ugyanis adóévenként, így az utolsó, 2020. adóévi adóalap csökkentéséhez is szükséges, amelyet a Hivatal 2021. májusáig – illetve a befektető bevallásának benyújtásáig – csak a nyilvántartásában fellelhető vállalkozásokról ad(hat) ki. Amennyiben pedig a későbbiek során – a 2017. adóévi részesedésszerzést követően – történik másik korai fázisú vállalkozásba is befektetés, úgy – értelemszerűen – meghosszabbodik a nyilvántartás időtartama, az aktuális kedvezményes időszak lejártára figyelemmel.

 

Az előírt határidőre beküldendő nyilatkozatban – a befektető neve, nyilvántartási száma, a nyilvántartásba vétel dátuma mellett – meg kell jelölni: „igen” vagy „nem” válasszal, hogy fennállnak-e a következő feltételek:

  • a befektetőnek nincs végrehajtható adótartozása,
  • a befektető részesedést szerzett legalább egy korai fázisú vállalkozásban? – ha igen, melyikben: a korai fázisú vállalkozás neve, nyilvántartási száma, a nyilvántartásba vétel dátuma;
  • a befektető milyen gazdasági ágazatba fektetett be;
  • a befektető olyan korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedést, amelynek a szerzést megelőző három adóéven belül sem a befektető, sem a jogelődje vagy a befektető (jogelődje) kapcsolt vállalkozása nem volt tagja?

5.) Nyilvántartásból való törlés  

 

A Korm. rend. 11-12. § rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről, amely történhet kérelemre vagy hivatalból.

Kérelemre a nyilvántartásba vett vállalkozás bármikor törlésre kerül a nyilvántartásból. A törlés iránti kérelmet az erre rendszeresített elektronikus űrlapon kell benyújtani elektronikus úton. Hivatalból pedig akkor történik törlés a nyilvántartásból, ha a befektető – a már említett – a 1. számú melléklet szerinti nyilatkozatot az előírt február 15-i határidőre nem nyújtja be a Hivatal részére. Ez esetben a Hivatal a korai fázisú vállalkozást és a befektetőt is – automatikusan – törli a nyilvántartásból.

 

6.) Hatálybalépés

 

A Korm. rend. a kihirdetését követő 30. napon, azaz 2017.12.09-én lép hatályba; ettől a naptól van lehetőség nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtására. A Korm. rend. 10. § értelmében azonban – a jelölt naptól – az a kérelmező is jogosult a Hivatalnál a nyilvántartásba vételét kezdeményezni, amelynél legkorábban 2017.01.01-jén fennálltak a Korm. rend. 2-3. és 6. §-ában meghatározott – ismertetett – feltételek.

A jogalkotó tehát gondoskodott a kedvezmény 2017. adóévi igénybevételének lehetőségéről. Látható, hogy a korai fázisú vállalkozásként történő minősítéshez jól körülhatárolt feltételek kerültek meghatározásra, jóllehet az Innov. tv. szerinti innovatív tevékenység megítélése olykor nehézségekbe ütközhet, hiszen önmagában az innováció sem egy egzakt fogalom.

 

Forrás: 5percado.hu

 

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a pbkik@pbkik.hu e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.