Üdvözöljük a

Adományozással kapcsolatos társasági adó szabályok | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Adományozással kapcsolatos társasági adó szabályok

Szerző: Sörös Dávid | 2017. április 18.

Továbbra is népszerű az adományozás, különösen azoknak a vállalkozásoknak a körében, amelyek figyelmet fordítanak a társadalmi felelősségvállalásra. Mi szükséges ahhoz, hogy az adomány elszámolható legyen a társasági adó rendszerében és kapcsolódó adóelőnyök is elérhetőek legyenek?

Ha egy vállalkozás, amely a társasági adó hatálya alá tartozik, szeretné támogatni a számára kiemelt fontosságú társadalmi célokat, akkor érdemes tisztában lennie az adományozás szabályaival. Ahhoz, hogy a társasági adó rendszerében elismert költség legyen az adomány, sőt, akár további adóalap csökkentő tételeket lehessen alkalmazni, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény megfelelő rendelkezéseit szükséges megvizsgálni.

 

Nézzük meg először is, hogy mi minősül adománynak, mert a jogszabály ezt pontosan meghatározza.

 

Adomány: a közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve hogy az nem jelent az e törvényben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának vagy részvényesének, vezető tisztségviselőjének, felügyelőbizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag vagy részvényes közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás (4. § 1/a.)

 

 

Kinek adható támogatás?

  1. közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására

  2. egyházi jogi személynek törvényben meghatározott tevékenysége támogatására

Emellett adható még közérdekű kötelezettségvállalás céljára is adomány.

 

 

Mi lehet a támogatás formája?

  • támogatás, juttatás (pénzeszköz)

  • térítés nélkül átadott eszköz

  • térítés nélkül nyújtott szolgáltatás

Fontos, hogy nem jelenthet plusz vagyoni előnyt az adományozónak és az érdekkörébe eső személyeknek az adományozás.

 

 

Mikor minősül elszámolhatónak az adomány?

A törvény 3. számú mellékletének B) részének 17. pontjában foglaltak szerint vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül különösen (azaz elszámolható költség, ráfordítás):

 

„Az adóévben adomány jogcímen visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, feltéve, hogy az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyházi jogi személy, a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt.”

Tehát mindenképpen szükséges az elszámolhatósághoz a fenti tartalmú igazolás.

 

 

Mikor lehet az adóalapot csökkenteni a támogatás meghatározott részével?

Az adózás előtti eredményt csökkenti:

z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékének

za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet,

zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési Alap,

zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege (7. § (1)).

 

 

Mikor kell az adóalapot növelni a támogatás meghatározott részével?

Az adózás előtti eredményt növeli:

s) a 7. § (1) bekezdésének z) pontja alapján az adóévet megelőző év(ek)ben az adózás előtti eredmény csökkentéseként, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt azon többletkedvezmény, továbbá a felsőoktatási intézmény támogatására tekintettel elszámolt azon kedvezmény, amelyre vonatkozóan az adózó az adóévben a tartós adományozásról szóló szerződésben vagy a felsőoktatási támogatási megállapodásban vállaltakat a másik szerződő fél közhasznúsági nyilvántartásból való törlése vagy jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette, vagy ennek kétszerese, ha az adózó bármely más ok miatt nem teljesített a szerződésnek (megállapodásnak) megfelelően (8. § (1)).

 

 

Mire kell figyelni jogutód nélkül megszűnéskor?

Az adózó

c) jogutód nélküli megszűnésekor

ce) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés z) pontja szerint az adóévben vagy korábban az adózás előtti eredmény csökkentéseként az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti tartós adományozásra tekintettel elszámolt többletkedvezmény kétszerese, ha a szerződésben vállaltakat jogutód nélküli megszűnése miatt nem teljesítette a szerződésnek megfelelően (16. § (1)).

 

 

Hogyan kezelje az adományt a könyveit az IFRS-ek szerint összeállító adózó?

A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:

a) a külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek nem minősülő tulajdonosnak tulajdonosi minőségében az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatással, juttatással, véglegesen átadott pénzeszközzel, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség összegével, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, beleértve az e juttatásokkal kapcsolatosan fizetendő általános forgalmi adót is, akkor, ha a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a juttatást nem az adózás előtti eredmény terhére számolja el feltéve, hogy a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatásban részesülő a juttatást az adózás előtti eredménye javára bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján igazol (18/C. § (1)).

 

 

Mikor minősül elszámolható költségnek az a támogatás, juttatás, amely nem minősül adománynak?

A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:

 

13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából, visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett.

 

Forrás:ado.hu