A NAV előtti elektronikus ügyintézés általános szabályai 2018. január 1-jét követően 3. rész

2018. január 15.

Cikksorozatom harmadik része az ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásáról és a NAV előtti képviselet benyújtásának szabályairól szól.

IV. A NAV által rendszeresített ÁNYK űrlapok elektronikus úton történő benyújtásának szabályai:

IV.1. Ha az adott nyomtatványt természetes személy és gazdálkodó is benyújthatja:

„A nyomtatványt az elektronikus ügyintézésre kötelezett, valamint az elektronikus ügyintézési módot önként választó adózónak/ügyfélnek 2018-ban elektronikusan kell benyújtania. A benyújtás módja, lehetőségei:

1. Természetes személy (ideértve az egyéni vállalkozót is) adózó/ügyfél a saját nevében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről nyújthatja be a nyomtatványt.

2. Ha a természetes személy vagy egyéni vállalkozó adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatósághoz már bejelentett állandó meghatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meghatalmazott) jár el, és

a) az általa meghatalmazott képviselő is természetes személy vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről;

b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról;

c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldheti be a nyomtatványt.

3. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha a törvényes képviselő jár el, a képviselő választhat, hogy

a) saját, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy

b) a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

4. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és

a) az általa meghatalmazott képviselő is természetes személy vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;

b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról küldheti be a nyomtatványt.

Ha a nyomtatványt gazdálkodó szervezet nevében nyújtják be (I.1. pont 3. és 4. eset), akkor 2018-ban kizárólag akkor javasolt a Cégkapu használata, ha az adózó (3. eset), illetve az adózót képviselő meghatalmazott szervezet (4. eset)

– a Cégkapu megbízottja útján már kiosztotta a Cégkapu használatához szükséges valamennyi hozzáférési jogosultságot, és

– a Cégkapu használata üzemszerű.

Abban az esetben, ha a Cégkapu használata még nem biztosított maradéktalanul, a 3/a. és 4/a. eset szerint, a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelye is használható.

Hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a fent leírt benyújtási módok annyiban változnak, hogy Cégkapu alatt Hivatali tárhely értendő.

 

IV.2. Ha az adott nyomtatványt kizárólag természetes személy nyújthatja be (pl. T34, T1011, ’53, T101, stb.)

1. Természetes személy (ideértve az egyéni vállalkozót is) adózó/ügyfél a saját nevében a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről nyújthatja be a nyomtatványt.

2. Ha a természetes személy vagy egyéni vállalkozó adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatósághoz már bejelentett állandó meghatalmazottja, megbízottja (a továbbiakban együtt: meghatalmazott) jár el, és

a) az általa meghatalmazott képviselő is természetes személy vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről;

b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldheti be a nyomtatványt.

IV.3. Ha az adott nyomtatványt kizárólag szervezet nyújthatja be:

1. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha a törvényes képviselő jár el, a képviselő választhat, hogy

a) saját, a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy

b) a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

2. Gazdálkodó szervezet adózó/ügyfél esetében, ha nevében meghatalmazott jár el, és

a) az általa meghatalmazott képviselő is természetes személy vagy egyéni vállalkozó, akkor a képviselő Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről, vagy a gazdálkodó szervezet saját Cégkapujáról;

b) ha az adózó meghatalmazottja egy adott szervezethez köthető minősége, jogviszonya alapján jár el képviselőként (pl. számviteli szolgáltatásra jogosult gazdasági társaság törvényes vagy szervezeti képviselője, tagja, alkalmazottja), akkor a szervezet Cégkapujáról

c) az általa meghatalmazott képviselő kamarai jogtanácsos, ügyvéd vagy európai közösségi jogász, akkor – választása szerint – a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartáshoz (KÜNY) kapcsolódó (korábbi elnevezésén Ügyfélkapus) tárhelyéről vagy a saját Cégkapujáról

küldi meg a nyomtatványt.

V. A NAV előtti képviselet bejelentésének szabályai:

V.1. A cégbejegyzésre, a bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett adózók esetében – a nyilvántartásba vételt végző szervek képviselő adóazonosító jelét is tartalmazó elektronikus adatszolgáltatása alapján – az állami adó- és vámhatóság hivatalból biztosítja az önálló képviseleti joggal rendelkező törvényes képviselők elektronikus eljárási jogosultságát. Mindez azt jelenti, hogy az ebbe a körbe tartozó törvényes képviselők esetében nem szükséges külön képviseleti bejelentést tenni az állami adó- és vámhatósághoz.

A Magyar Államkincstár által nyilvántartandó, ún. törzskönyvi jogi személy adózók esetében, a törvényes képviselőknek az állami adó- és vámhatóság előtti eljárásuk biztosítása érdekében az EGYKE adatlapon külön képviseleti bejelentést szükséges tenniük.

V.2. Az adózó/ügyfél nevében az állami adó- és vámhatóság előtt állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselője is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a képviselő képviseleti jogosultságát a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz bejelentsék:

1. Az adózó/ügyfél nevében eljárni kívánó állandó meghatalmazott, megbízott, illetve egyéb – jogszabályon alapuló – képviselő személyét az erre a célra szolgáló EGYKE adatlapon kell bejelenteni az első ügyintézés előtt.

a. Az EGYKE adatlapot az elektronikus ügyintézésére kötelezett vagy az ügyintézés elektronikus módját önként választó adózónak/ügyfélnek elektronikusan kell benyújtania az arra vonatkozó, fent részletezett módok valamelyikén. Az elektronikusan benyújtott EGYKE adatlaphoz – a hiteles elektronikus irattá alakított meghatalmazás, megbízás, vagy a meghatalmazást, megbízást tartalmazó, legalább az adózó, illetve törvényes képviselője minősített elektronikus aláírásával vagy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítési szolgáltatással hitelesített elektronikus irat formájában – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

b. Ha az adózó/ügyfél elektronikus ügyintézésre nem kötelezett vagy választhatja azt, de azzal nem kíván élni, az EGYKE adatlapot papíralapon is benyújthatja bármelyik elsőfokú adó- és vámigazgatósághoz. Ebben az esetben az EGYKE adatlapot saját kezűleg alá kell írnia és ahhoz csatolnia kell az eredeti állandó meghatalmazást, megbízást vagy a képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot is.

2. A törvényes képviselő a központi elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevételével az eBEV portálon elérhető képviseleti bejelentő felületen is bejelentheti az állandó meghatalmazottat, megbízottat. A bejelentett képviseleti jogosultság az állandó meghatalmazott, megbízott jóváhagyásával válik érvényessé. Ebben az esetben – elektronikus irat formában (eredeti elektronikus iratként vagy elektronikus irattá alakított papír alapú iratként) – csatolni kell az állandó meghatalmazást, megbízást is.

A természetes személy adózó törvényes képviselője az 1/a. vagy 1/b. pont szerint jelentheti be képviseleti jogosultságát. A természetes személy adózó törvényes képviselője képviseleti jogosultságát igazoló eredeti okiratot az állami adó- és vámhatóság a bejelentés nyilvántartásba vételét követően részére haladéktalanul visszaszolgáltatja.

A bejelentett képviselő nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózót/ügyfelet és a képviselőt értesíti. A képviseleti jogosultság az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos.

Forrás: NAV