Üdvözöljük a

Tucatnyi intézkedés az energiahatékonyság fokozására | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tucatnyi intézkedés az energiahatékonyság fokozására

Szerző: Szabó Ágnes | 2006. október 26.

Közel négy hónapos csúszással ugyan, ám a Bizottság múlt csütörtökön áldását adta az energiahatékonysági cselekvési tervre, mely összesen 75 módját vázolja fel az energia eredményesebb hasznosításának.

Új, szigorúbb energiahatékonysági követelmények felállítása, az energetikai szolgáltatások előmozdítása, és az energiahatékonysági szempontból fejlettebb termékeket támogató konkrét finanszírozási mechanizmusok elindítása – egyebek között ezt tartalmazza az a minap elfogadott bizottsági akcióterv, mely a 2004-es Zöld Könyv ajánlásait igyekszik a gyakorlatba is átültetni.

A tervezet legkonkrétabb célja, hogy 2020-ra egyötödével csökkentené az energiafelhasználást az Európai Unióban. „Európában takarékosan kell bánnunk az energiával. A felhasznált energia legalább 20 százalékát elpazaroljuk” – hangoztatta a cselekvési terv bemutatásakor Andris Piebalgs energiaügyi biztos, egyúttal kiemelve azt is, hogy a takarékossággal a közösség hozzájárulhat az éghajlatváltozás, a fokozódó fogyasztás, és az Unió határain kívülről érkező ásványi tüzelőanyagok problémájának kezeléséhez is. „Az energiahatékonyság kulcsfontosságú Európában: ha már most lépünk, az energiafogyasztásunk közvetlen költségei 2020-ig évente több mint 100 milliárd euróval csökkenhetnek; egyúttal csaknem évi 780 millió tonna szén-dioxid gáz kibocsátását kerülhetnénk el” – mutatott rá a biztos.

A Bizottság szerint a következő hat év során végrehajtandó terv nem csak az Unió versenyképességének fejlődéséhez járulhat hozzá, de magasabb életszínvonalat is biztosíthat, növelheti a foglalkoztatottságot, és fokozhatja az új, energiahatékony technológiák kifejlesztését. Az EU végrehajtó testületének célja, hogy a döntéshozók és a gazdasági szereplők (köztük fogyasztók, az üzleti, az ipari és a közszféra szereplői, valamint az energiaágazat résztvevői) kiaknázzák a különböző infrastruktúrák, épületek, készülékek, közlekedési és energiahálózatok energiahatékonysági potenciálját.

Az akcióterv a következő ágazati és horizontális intézkedéseket tartalmazza:

(1) Dinamikus energiahatékonysági követelmények megállapítása egy sor termék, épület és szolgáltatás tekintetében. Ennek érdekében a Bizottság arra kívánja rávenni a tagállamokat, hogy teljes mértékben alkalmazzák a közösségi jogszabályokat (öko-design, címkézés, az épületek energiateljesítménye, energiaszolgáltatások, Energy Star program). A Bizottság 14 termék esetében az energiateljesítmény minimális követelményeit írja elő (bojlerek, vízmelegítők, számítógépek, fénymásolók, televíziók, készenléti üzemmódok, töltők, elektronikus motorok, légkondicionálók, mosógépek stb.). A végfelhasználói energiahatékonyság javítása érdekében a testület abban bízik, hogy a 2006/32/EK irányelv alapján egy olyan egyetértési megállapodást fogalmazhat meg, mely e cél érdekében – az Európai Energia Szabályozók Tanácsával együttműködésben – iránymutatásokat szabhat, és egy magatartási kódexet állíthat össze az összes ágazatban. Az épületek energiahatékonyságának fokozására Brüsszel 2009-ben nagymértékben kiterjesztené az épületek energiateljesítményéről szóló 2002/91/EK direktíva hatáskörét. Emellett a Bizottság 2008-ra az energiateljesítmény minimumkövetelményeit szabná meg az új és felújított épületek esetében, és népszerűsítené a rendkívül alacsony energiafogyasztású épületek (passzív házak) elterjedését is.

(2) Az új és már létező másodlagos energiatermelési kapacitások hatékonyságának növelése, és a veszteség csökkentése a villamos áram fejlesztése, szállítása és elosztása során. Az energiaátalakítási szektor az összes, az EU-ban felhasznált elsődleges energia egyharmadát hasznosítja, és ezzel egyidőben átlagos transzformációs hatékonysága például az áramfejlesztés terén 40 százalék körül mozog. Ugyanakkor az új generációs technológiával ez az érték megközelítheti akár a 60 százalékot is. Az áramtermelés és elosztás energiahatékonyságának javítása érdekében éppen ezért a Bizottság 2008-ra kötelező erejű energiahatékonysági minimumkövetelményeket kíván előírni a 20 MW-nál kisebb kapacitású új villany-, fűtő- és hűtőberendezésekre, és amennyiben szükséges, ezeket a követelményeket kiterjesztik majd a nagyobb termelőegységekre is.

(3) Integrált ás átfogó megközelítés az energiahatékonyság fokozására a közlekedésben. Kiemelve, hogy a közlekedési ágazat felel az elsődleges energiafogyasztás közel 20 százalékáért, valamint hogy a szektorban felhasznált energia 98 százaléka fosszilis üzemanyagból származik, a Bizottság azt javasolja, hogy a kitűzött célok elérését a járművek hatékony üzemanyag-felhasználásával, valamint a tisztább gépkocsik piacának fejlesztésével kell biztosítani, gondoskodni kell a megfelelő abroncsnyomásról, és hatékonyabbá kell tenni a városi, vasúti, tengeri és légi közlekedési rendszert. Emellett a közlekedési szokásokat is meg kell változtatni. Amennyiben szükséges, a Bizottság jövőre jogszabályi javaslattal állna elő a gépkocsik széndioxid-kibocsátását illetően, melyet 2012-ig 120g CO2/km-ben határoznának meg. (Jelenleg az autóipar önkéntes kötelezettségvállalásokat tehet, ám az ágazat a 140g CO2/km-ben meghatározott célkitűzéstől, melyet 2008-2009-re kellene teljesíteni, még meglehetősen messze van.) A testület emellett ígéretet tett egy, a városi közlekedésről szóló Zöld Könyv megjelentetésére, amely a tömegközlekedés, a másokkal történő együttutazás (car-sharing), a nem motorizált közlekedési módok és az úgynevezett telecommuting (a távmunka egy fajtája) elterjedését bátorítaná. A cselekvési terv a nagyobb energiahatékonyság és a gazdaság egészének jobb teljesítménye érdekében a megfelelő és kiszámítható árképzés szerepét is hangsúlyozza.

(4) Az energiahatékonyság finanszírozása. A Bizottság az energiahatékonysági szempontból fejlettebb termékeket támogató konkrét finanszírozási mechanizmusok elindítását javasolja. A privát banki szektorral, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank forrásainak bevonásával lehetővé válik a közcélú beruházások finanszírozása magántőkéből (PPP). 2007-ban és 2008-ban egy sor speciális kezdeményezés által a Bizottság arra szólítja majd fel a bankokat, hogy olyan pénzügyi csomagokat ajánljanak fel, melyek kimondottan a kis- és közepes vállalkozásokat és az energiaszolgáltató cégeket segítenék meg abban, hogy energiahatékonysági megtakarításokat alkalmazzanak az úgynevezett energia auditokban (ez utóbbi lényegében komplex energiahatékonysági vizsgálatot jelent). Brüsszel elképzelései szerint a kohéziós és strukturális alapokat fel lehetne használni arra, hogy az energiahatékonyságot népszerűsítsék az új tagállamokban.

(5) A tudatosság felkeltése. A címkézés mellett ezen a területen az egyik legkiemelkedőbb figyelem az oktatásra és a képzésre hárul. A Bizottság azt ígéri, hogy az épületek, járművek és irodai készülékek esetében élen fog járni az új energiahatékony technológiák alkalmazásában. A legfontosabb intézkedések egyike, hogy a Bizottság 2007-ben az energiahatékonyság terén legeredményesebb, 20-30 nagy európai város polgármesterének részvételével egyezségokmányt bocsát ki, mely lehetővé teszi a legjobb elképzelések és gyakorlatok cseréjét.

(6) Az energiahatékonyság népszerűsítése szerte a világon. Az EU elkötelezett amellett, hogy energiahatékonysági megállapodások és partnerségek révén harmadik országok figyelmét is jobban felhívja a problémára. A Bizottság jövőre – az ipari és a fejlődő országok felé is – javaslatot tesz nemzetközi energiahatékonysági keretmegállapodás megkötésére. Brüsszel reménykedik benne, hogy a jövőben az energiahatékonyság nagyobb figyelmet kap a szerződésekben, megállapodásokban, párbeszédekben és egyéb együttműködési keretekben, valamint a kereskedelemben.

Végül, de nem utolsósorban a Bizottság azt tervezi, hogy az innováció és a technológia fejlesztése érdekében 2007-ben stratégiai tervet vázol fel, melynek középpontjában az energiatechnológiák állnak majd.

 

Forrás: EU Kommunikációs Főosztály